Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)
VI. Mi következik mindezekből, kormányzatunk és közigazgatásunk leendő szervezését illetőleg?
— 116 — rozatra szavazott minden tagjai egyenkint s együttesen a köztörvény eló'tt akár magán személy, akár közvádló által kereset alá vehetők. 7. Teendőinek beosztásáról, gazdászati, közintézeti stb. albizottmányoknak határjárás, vizszabályozás, s e féle a szomszéd helyhatóságokkal közös teendőkre küldöttségeknek választásáról, a kezelés részletei és szervezéséről, s végre tanácskozásai s házrendjéről önmaga intézkedik. A bizottmányi (megyei) kisgyűlés ellenben, mely most is nagyon kevéssé felel meg az 1847 előtt vele összekötött fogalmaknak és célnak, teljesen eltörlendő, mint a melynek sem formát sem helyet adni az uj rendszerben nem lehet. Hanem a kisgyűlés helyett egy állandó bizottmány létesitendő. — Ennek a bizottmány, azaz közgyűlés által bizonyos évekre választandó, törvénytudó tagjai, kik táblabiráknak neveztetnének, kiknek száma a megye körülményei szerint 8-tól 18-ig terjedhetne, s kiknek nem fizetés, hanem bizonyos napidijak járnának functióik szerint. Ezek képezzenek egy közigazgatási állandó tanácsot, mely rendszerint egyszer minden héten a főispán, vagy helyettese az alispán elnöklete alatt összeül; a megyei jegyzők toll vitele, a fiscus és a törvényes bizonyság, szolgabíró és eskütt jelenlétében. Ez állandó bizottmány ügyel föl arra, hogy a bizottmányi közgyűlésnek — hatáskörében illeték esen hozott — határozatai végrehajtassanak, s e részben ellenőre a tiszti karnak, s közvetlenül vezeti a megyei közigazgatási dolgokat is, a menyiben a közgyűlésnek fönn nem tartvák. Mind ott, hol törvényes gyakorlat szerint panaszok megvizsgálására, vagy szemlékre biztosokul a szolgabirák mellé táblabírák voltak