Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

VI. Mi következik mindezekből, kormányzatunk és közigazgatásunk leendő szervezését illetőleg?

— 112 3. Az utolsó harmadot pedig választják a községre , melyben laknak, tekintet nélkül, azon megyei lakosok, kik legalább 200 ft. közvetlen adót fizetnek, ügyvédek, orvosok, mérnökök stb., ha legalább öt év óta diplomát birnak s a megyében laknak, — s a papok különbség nélkül, kivéve a kolduló szerzeteket. A választás és választhatás qualificatiója ugyanaz. A községek az elöljáróság tagjai közül küldenek a bizottmányba képviselőt, — nagyobb község a polgármestert, az egyesitett kis községek, az egyik község biráját. A bizottmány alakitására nézve csak az elvet jelölém meg, — a módozat további részleteihez nem ragaszkodva. A bizottmány határozatának érvényességére a tagok két harmadának jelenléte szükséges. A jelenlevők általános többsége határozó. A végzést a főispán mondja ki. Föltéve tehát egy ilyen független elemekből álló, a vagyon és értelmiség alapján combhiált, számra csekélyebb bizottmányt: biztosliak tartanám a helyhatósági önkormányzatot, a helyi érdekek értelmes s szilárd közigazgatását. így alakult bizottmányoknak befolyása a helyhatósági közigazgatási tisztviselők választására egészen máskép Ítélendő meg, más eredményekkel is járna, mintsem az 1861 — 67-ki városi s megyei választásoknál tapasztaltuk; s az ellen nem is fognának azon méltó vádak emeltethetni, melyekkel a lefolyt választások elárasztatnak. Ennélfogva az administrativ tisztviselők választása aképen volna rendezendő, hogy a főbb tisztviselőket