Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

VI. Mi következik mindezekből, kormányzatunk és közigazgatásunk leendő szervezését illetőleg?

111 — míveltsége által képesítve is, a közbizalom által is kijelölve legyen, a helyi ügyek vezetésébe okosan s haszonnal bele szólni. A bizottmány alakitása mindezeknél fogva ugyanazon képviselő választási alapon, mely az országgyűlési képviselet alapja, tévesztett fogna lenni: sőt az a birtok, értelmiség, s a megye hatósága alá tartozó nagyobb vagy egyesitett községek képviseletének helyes combinatiójából kell hogy álljon. Ha egyedül a földbirtokos osztály uralkodnék, vagy csak látható túlsúlylyal birna a bizottmányban: a mostanihoz hasonló „jiinkenvirthschaft4* s municipalis bohózatok ismétlése, a többi osztályok elégületlensége, s az egész intézmény hitelvesztése nagy gyorsan fognának beállani. Ellenben ha minden diploma bizottmányi tagságra jogosít, vagy a köznép küldöttei aránytalanul számosabbak az értelmesebb, vagyonosabb osztályok képviselőihez képest: zugprókátorok s népcsalók kezébe kerül a túlsúly; minek mily épületes következményei vannak: egy hires magyar város állapota az 1867-ki választások után — megizleltette; pedig ez csak előizc egy majdan vastagabb eledelnek. A bizottmány tagjai tehát három categoriából kerülnének ki, s Qgy-QgJ harmad részben: 1. A legtöbb adófizetőkből, — kiknek minden harmad évben ismét egy harmada kilép; s kik akár az adó-kimutatás szerint sorrendben a mint következnek, egyéni joggal birnak, akár pedig bizonyos censust, p. legalább 3000 írt. egyenes adót fizetők által választatnak. 2. A nagy községek, vagy e célra egyesített kis községek képviselői, a bizottmány egy harmad részét képezik.