Kecskeméthy Aurél: Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1867)

VI. Mi következik mindezekből, kormányzatunk és közigazgatásunk leendő szervezését illetőleg?

— 105 — dig hogy a helyhatósági bizottmány határozzon a fölött, vájjon ily rendelet végrehajtandó-e vagy sem? Ezen pontokat politikai s közjogi szempontból már föntebb indokolván, még közigazgatási szempontból kell, de elég talán röviden utalnom arra, hogy a megyei kis és nagy gyűlések ebbeli szerepe és hatásköre mint törvényhatósági jellemének utolsó nyoma, — a helyhatósági bizottmányokra át nem ruházható; mert a folyó ügyek halasztást nem szenvedhetnek. Hogy állnak a dolgok ma in praxi a megyékben ? Tegyük föl hogy nem évnegyedenkint, hanem minden hónap elején tartatik bizottmányi közgyűlés. Ez befejezi ülését például 5-kén. Akkor a jegyző hazamegyen lakhelyére, vivén magával két-három száz ügydarabot, mely neki jutott. Otthon bevégzi darabjait, ha szorgalmas, 10 —14 nap alatt. Akkor behozza a megye székhelyére; most neki állnak az irodában purizálni, expediálni; ismét két három hét. De tegyük föl a hónap 6-kán érkezik be valami halaszthatlan tárgy. Azt elintézetlenül hagyhatja-e az alispán ? és ki feleló'ségére ha a halasztásból kár ered ? Ha pedig az alispán későbbi indemnity reményében elintézi: nem tünik-e ki hogy a bizottmány csak ötödik kerék? Az 1861-ki megye-administratió mit sem bizonyit; mert a 61-ki megye a fölső hatóságokat ignorálva, katonai s adó-ügyekbe be nem folyva, a volt törvénykezést megszüntetve, az országbírói értekezletet nem azonnal elfogadva: közigazgatása jó formán a semmit tevésben állt. De ma minden óra egy beadványt hoz; s egy órai késedelem sokféle ügyet megölhet, sok vagyoni létet tönkretehet. Mondhatni hogy bizonyos dolgok a