Kecskeméthy Aurél: Nagy férfiaink : legújabb fény- és árnyképek (1874)

VII. Móricz Pál

— 61 — az is parancsokat osztogasson a pártnak, — sőt, hogy mellette még a kis Győrffy Gyula is nagy képeket vágjon: ezt már egy liberális bihari nemes ember nem könnyen nyeli el. No de tűrik; s habár morognak, forradalom még nem ütött ki. Nem lehetetlen azonban, hogy ha akadna egy tekintélyes ember, ki a »független« ellenzék zászlóját kitűzné, hogy ez a tyrannis még valamivel könnyebben sülne ki —szappanbuboréknak, mintsem III. Napóleonnal volt az eset. Legalább ilyesmit hallok bihari ellenzékiektől.*) Egyelőre maradjunk Móricz Pálnál, kiről az a legnevezetesebb dolog, melyet tudunk, hogy a baloldal pénzügyministeri jelöltje, a bankügyben főszakférfia, az ellenzéknek azon egész árnyalatára nézve, melyet a szüz-dohány-sectájának lehetne nevezni, valóságos Messiás. A baloldalnak ilyen magas fogalmai levén Móricz Pál képességéről, nagyon természetes, hogy a jobboldal őt ignoransnak tartja, Baloldali lapok őt játszák ki mint átout-t, a budgetvitákban,bankkérdésekben, és államkölcsönügyletek, hála isten már épen nem ritkán előforduló tárgyalásainál. A jobboldali lapok ellenben Csernátonitól tanult angol illemmel variálják viszont róla azon nem hizelgő véleményöket, mely szerint Móricz Pál, hogy is mondjam tisztességesen — ugy ért a fmancziához, mint hajdú a harangöntéshez. *) Ugy látszik volt egy kis előérzetem 1872-ben arról, mi 1873—4-ben történt. Kákái A.