Kecskeméthy Aurél: Nagy férfiaink : legújabb fény- és árnyképek (1874)

IV. Széll Kálmán és Bujanovics Sándor

— 34 — Még ezt egy lap sem kapta meg tőlem; kegyedé az elsőség. Melékesen megemlítheti ön, hogy a bizottmány engem akart előadóul választani; de minthogy a krumpli-cukor enquetről kell holnap referálnom, s azonkívül a házadó-, padlásadó-, kulcslyukadó törvényjavaslatok iránt kiküldött bizottmányok jegyzője vagyok— helyettem Bujanovics Sándor választatott meg.« Értem uram, meglesz. Elment. Alig ment el, ismét kopogtatnak. Jön Bujanovics Sándor. »Alázatos szolgája« — köszönt szerény büszkeséggel. — Van szerencsém ! mit méltóztatik hozni nekem, vagy mi jó hozza hozzám. ? » Tisztelt barátom, itt van a népiskolák ügyében kiküldött huszanötös szakbizottság jelentése; valamint a hadügyi főbizottságnak a panganét fényesitési albizottmánya kisebbségének különvéleménye, végre az országos marhatenyésztési bizottmány jelentése a hazai cimeres ökröknek a világkiállításra való küldetése tárgyában. Mind a hármat magam dolgoztam ki; roppant munka volt. Melékesen legyen kegyes megemlíteni, hogy a krumpli-cukor-bizottmány engem akart előadóul választani, de miután úgyis nyolc bizottmány és tiz albizottmány jegyzője vagyok, és azon kivül a delegatióban a hadügyi bizottmány előadója . . tudja, ez nehéz dolog laikus embernek; — tehát Széli Kálmán barátomat választották meg. No de ezt csak pro privata notitia.« — Természetesen! Ajánlom magam. Fölébredtem. Hát a Deák-körben találtam