Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

62 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. gároknak képviselői, egyenkint folynak be egyéni szavazatuk által az ország törvényhozási, kormányzási és törvény szolgáltatási ügyeibe. Képviselőket pedig a szerint választanak, a mint számok több, és ipar. gazdászat és kereskedés tekintetében, nagyobb vagy kisebb előhaladást tettek. (1848. 5,) Ezért a városi testület jelleme most, az egyes polgároknak képviselőik által, külön és önállólag befolyása az ország közügyeibe. A városi testületekrőli fogalom, az előbbitől szintén különböző, a mint ez föntebb előadatott (1. kir. városi polgárokróli fogalom.) b) Törvényhatósági jog tekintetében. A városi hatóságnak mind polgári, mind büntető, mind rendőri tekintetben minden a város területén létező javak és egyének (nemesek és nemnemesek) egyaránt, alatta vannak, a megyei szék házakat, és szolgálatban lévő katonákat kivévén (1848. 23.) c) Törvénykezési eljárás tekintetében: jelenleg minden k i r. v á r o s, az illető városi törvényszéktől minden pöreit a k i r. é s hétszemélyes táblára föllebbzi. A bányavárosok pedig, bányaügyeiket, az illető kerületi bánya kapitányságok előtt,jelesül abudai, beszterczebányai, iglói, oraviczai és nagybányai előtt kezdik, és onnan föllebbzik a magyar kir. kúriára; egyéb ügyeiket pedig a személynökszék helyett szintén a kir. és hétszemélyes táblára (id. törv. szabály 41.) 93. §. Városi testület jogai. Kégibb jogaik közöl némelyek megerősittettek, mások kiterjesztettek. Megerősíttettek ezek: a) Önkörükben határozatokat és szabályokat hozhatnak, azaz mind egyes külön esetekre, mi határzat, mind hasonló körülményekre nézve, mi szabálynak neveztetik. (III. 2, 1647. 78, 79.) b) Mind a jogszolgáltatás, mind javaik kezelésére birákat és hivatalnokokat választhatnak, de vallásra tekintettel lenniök nem szabad. c) Van kegyúri joguk, azaz lelkészt választhatnak, de egyház és lelkészlakról gondoskodniok kell. d) Vallományuk, vagyis örök eladásaik, valamint a betáblázások és telekkönyvi bejegyzések is saját tanácsuk illetőleg törvényszékök előtt tétetnek. (III. 13. 14.) e) Régi birtokaikat megtarthatják, de újakat nem szerezhetnek. (1542. 33.)