Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

VÁROSI TESTÜLFT JOGAI, KORLÁTOLTSÁGAI. 6 3 Kiterjesztettek e következők: aa) A város vérjoga, melyet az előtt csak a nemnemesek fölött gyakorolhatott, aterületén létező minden egyénekre (ne­mesek és nemnemesek) egyarántkiterj esztetet t, következőleg a város a bűntényt elkövetőket saját területén most már nem csak el­fogathatja, de ha területi lakosok, minden különbség nélkül el is Ítélheti. (1848. 23, id. törv. szabály 36. §.) bb) A város területén lakó nemes, azelőtt ügyvédet ugyan min­den vagyonra, de hatalmazottat csak polgári vagyonra nézve rendelhe­tett a városi tanács előtt, most ügyvédet és hatalmazottat is rendelhet, (u. o.) Kivétel: egy joguk, mely az ősiség elvéből folyt ki, az ősiséggel együtt megszűnt, jelesül: a város, polgárainak kihaltával nem örök ÜL Az ősiség természeténél fogva ugyanis, az egyes városi pol­gárok a jószágot a városnak, mint egyedüli tulajdonosnak jogán bir­ták, az ősiség megszűntével pedig, minden egyes polgár a vá­rostól független tulajdonosa lön vagyonának, következőn, ha arról nem végrendelkezett, vagy azt el nem adta, vagy ajándékozta, sem törvényes örökösei nincsenek, abban nem a város, de a kir.j kincs­tár örökül, azon állam alapelvnél fogva, hogy a honpolgá­rokörökös nélküli vagyonainak (azaz ha sem végrendele­tileg sem törvényes öröklés szerint, azok birására jogositott egyének nincsenek) nem egyes polgárok, vagy testületek, de az összes ál­lam közjö védelmei növel és ér e kell fordittatniok. 94. §. Városi testület korlátoltságai. Régibb korlátoltságaik részben megmaradtak, részben eltöröltet­tek. Megmaradtak a következők. a) Avárosok mint halhatlan testületek, a holt kéztőli törvény értelmében ingatlant nem szerezhetnek. b) Ha a tisztviselők választásában vallásra tekintettel lenné­nek, vagy bármely honpolgárt városi birtok vételében akadá­lyoznának, 2000 forintban marasztaltatnak (1609. 44. 1608. 1613. 40.) c) Ha a tanács, illetőleg törvényszék, valamely ügyben érdekel­tetik, más bíróság itélend azon ügy fölött, (péld. a legközelebbi vá­rostanács vagy törvényszék) és ez esetben az illető fél a legfelsőbb ha­tósághoz , (jelenleg a hét személyes táblához) biró küldésért folya­modik, (id. törv. szab. 42. §.) A költséget pedig, ha a tanács

Next

/
Thumbnails
Contents