Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. mesék lőnek egyedül uraivá a hon birtokainak, és csak azok nyertek befolyást a haza ügyei kormányzásába; azok ellenben, kik n em v édték f egy vérrel a hazát, nem nyertek részt a haza földjéből, sem befolyást a haza ügyei elintézésébe, hanem ezeknek az ingatlan birtokok művelés végett átadattak, hogy azok jövedelméből részint a fegyvert viselő tulajdonosoknak fizetéseket tegyenek, részint a haza közadózási terheit viseljék. E szerint, e szakban a nemesség jelleme volt: a hon fegyveresvédelme, s szükség eseteiben segély a haza javára és megótalmazására, továbbá a közügyek igazgatásában k i z á r ó 1 a g o s b efo1yás, s a haza adózási terheitőli mentesség; mi által a nemességről egészen más fogalom képződött, mint a mai fogalom; jelesül a nemesség, a haza polgárainak azon részét képezte, mely kiz ár ólagosjogokat élvezett más polgárok fölött, nevezetesen az országlati és polgári jogokat, melyekből mások kizárva voltak, élvezte, és a haza adózási terheitől, melyeket mások viseltek, fölmentve volt. 57. §. A nemességnek ÍV kor kivánata szerinti átalakulásai. Ámbár ezen szakban, változatlanul megmaradt a nemesség ere. deti jelleme, t. i. a haza fegyverreli védelme, s a szükség esetébeni segélyzési áldozat a haza javára s védelmére; mindazáltal maga a n emesi rend, a mint az idő és körülmény ek kivánatosnak és szükségesnek mutatták, többféle átalakuláson ment keresztül, mely az által történt, hogy a harczi elembe, időnkint más elem ek is fölvétettek, nevezetesen: a) Az első átalakulás kezdetét vette Sz. -István első király uralkodásával, a mikor aharczielem közé, mely egyedül képezte a fejedelmek korában, a nemesi rendet, a tudományos elem is fölvétetett az egyházi rend személyében, s minthogy a földművelők közöl, a tudományos egyének a nemesi rendbe szintén fölvétettek, ezáltal bevétetett a földművelési elem is. b) A második átalakulás kezdetét vette Zsigmond uralkodása alatt 1405-ben, a mikor az ipar és kereskedelmi elem vétetett föl a nemesi rendbe, a kir. városi testületek személyében. c) A harmadik átalakulás V. Ferdinánd uralkodásával kezdődött meg 1844-ben, a mikor az ország összes polgárai, és igy az egyetemesnépele m, apolgárijogok élvezetére, azaz ingat-