Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

NEMESSÉG ÁTALAKULÁSAI. RÉGI NEMESSÉG. 47 lan nemesi javak örök joggali szerzése és bírására, s minden hivatalok viselésére képesekké tétettek. Ezen átalakulások azonban, csak részletes átalakulásoknak neveztetnek, a teljesátalakulás 1848-ban történt, mely egyszersmind a fejlődés jelen szakát képezi. A régi vagyis történeti nemesség szerzése és jogviszonyaira nézve, ezen időszakban lassankint egész rendszer képződött, a mint alább elő fog adatni. 58. §. Nemesség régi felosztása. Nemesség kétféle volt: a) Személyes, midőn a nemesi jogok az illető személyt külön illették. b) Erkölcsi, midőn valamely testület egyetemesen birt ugyan nemesi jogokkal, de a testület egyénei azzal külön nem birtak, például kir. városok és szabad községek. 59. §. Személyes nemesek régi fölosztása. Személyes nemesek háromfélék voltak, jelesül: a) Országnemesek, kik országszerte nemeseknek ismertettek, t. i. a fejedelem által nemesittettek. b) Egyháznemesek, kik csak az egyházi javakban birtak nemesi képességgel. c) Helynemesek, kiknek nemességök csak lakásuk helyére volt szoritva, s azon kivül nemesek lenni megszűntek (a szentgáliak Veszprémmegyében.) 60. §. Nemesedés két útai. Nemesedés szereztetett: a) Születés által, miszerint a nemes apának gyermeke is, bár nem nemes anyától született, nemessé lett (1. 7.) b) Szerzés által, miszerint a nemnemes, a nemesek sorába fölvétetett; ez különbőzőleg történt, a benszülöttekre, és külföldiekre nézve. 61. §. Nemesség szerzés 1-ször Benszülöttekre nézve. Ben szülöttek nemességet szerezhettek: aj Adomány vagy ingatlan birtoknak fejedelem általi ajándékozása. b) Nemeslevél vagy czímer levél által.