Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

NEMESSÉG FOGALMA, EREDETE, JELLEME. 45 fölkelésre volt szükség, vérrel festett kard hordoztatván szét a táborok és sátorok között, a kikiáltó ezen szavak által hivá föl a népet: „Isten szava, és az egyetemes közönség parancsa, hogy mindenki egy helyen (mely t. i. kijelöltetett) fegyverrel vagya minő eszközzel tud, jelenjen meg, az egyetemes közönség szándokát, s egyszersmind parancsát meghallandó." A kik ezen parancsra megjelentek, azok a szabad polgárok közé számitattak, akik pedig meg nem jelentek," és mentségökre bevehető okot fölhozni nem tudtak, vagy fegyver által megölettek, vagy köz megvetés és szolgaságalávettettek. Ezen törvényes szokás Géza fejedelem idejéig sértetlenül fönnállt, és sokan e miatt szolgaságra jutottak. (Thuróczi Cron. X. fej.) Később Sz.-Istvánnak a fejedelemségből királyi méltóságra fölemelése alkalmával, ezen törvény megszűnvén, a nemesítés a királyi hatalomnak átadatott (I. 3.) A szabad polgárok, minthogy a hon javáért fegyvert fogtak, és harczoltak, s igy a hazának szolgálatot tettek, a haza s a király vitézeinek vagy szolgáinak (milites, servientes) neveztettek, és az ország közügyei fölötti intézkedésekbe befolyást nyertek. A szolgaságrajutottak pedig, mint a kik a haza iránti kötelességtől és szolgálattól magokat elvonták, a haza közügyeibe való befolyástól elzárattak. Innen átlátható, mikép a nemesség eredete a honfiúi erény volt. 55. §. Nemesség történelmi fejlődése. A nemesség fejlődésében, két szak különböztethető meg, u. m. történelmi szak, mely 1848-ig terjed, és a fejlődés jelen szaka, mely 1848-ban következett be. /. Czikk. Történelmi szak. 56. §. Nemesség je 11 eme és fogalma ezen szakban. Valamint a nemesség eredete,honfiúi erény volt: ugy a nemessé gnek lényege volt és maradt elválhatlanul mindig, a tiszta és buzgó honszeretet, jelesül életet és vagyont áldozni a honért, a hon védelme és virágzásáért. Azonban a lovagkorból eredett azon fogalomnál fogva, hogy a kik fegyverrel szerezték, és v é d t é k a hazát, csak azok lehetnek urai a haza ingatlan javainak, és a fejedelemmel együtt csak azok folyhatnak be a haza közügyei elintézésébe: hazánkban is, a hont fegyverrel szerzett és védett polgárok, vagyis ne-