Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok
ORSZÁGNAGYOK JOGAI ÉS KORLÁTOLTSÁGAI. ß) C z i m e s e k, kik nincsenek országnagyi hivatalban, hanem csak születésnél fogva országnagyok: a h erez egek, grófok és b ár ók. 48. §. Mindkét rendűek jogai. Mind a hivatali, mind a czímes országnagyok következő jogokkal birnak: aJOrszággyülésrekirályilevéllelhivatnakmeg, sottafelsőházban ülnek (1608. k. u, 1. ) b) Özvegyeiknekhitbére 400ft (I. 93. ) c) Vérdíj uk két annyi mint a nemeseké és más honpolgároké, azaz 400 ft (L 2. II. 40, 43. ) d) Saját pecsétjük alatt vallanak ügyvédet (II. 13. ) de hatalmazottat nem. Megjegyzendő: a végzeményekben (decretum) az országnagyok nevei I. Lajostól 1351-ben, a főpapoké pedig II. Endrétől 1222-ben kezdve szoktak beiratni. 49. §. Korlátoltságai. a) Országgyülésenmeg jelenni, vagy meg nem jelenés esetében a felsőház elnökétől fölmentési engedélyt kérni tartoznak 800 ft büntetés alatt (1625. 62, II. Lajos 1518. 28, 1662. 53, 1723. 7. ) b) Az ülésekben kétannyi büntetés alatt jelen kelllenniök, s engedély nélkül szinte azon büntetés alatt elmenniök nem szabad, (ül. III. 1. 1635. 79, 1662. 53, 1723. 7. ) c) Elődijuk, mint a közhonpolgárok és főpapoké 100 frt, azaz ha ők, a rajtok elkövetett sérelemért, nagyobb hatalmaskodás helyett erőszakpört indítanak, a sértő nekik élődíjul 100 ftot fizetend (II. 67, 171 i. ) Megjegyzendő: 1848 előtt, az országgyűlésre meg nem jelenő országnagyok, magok helyett követeket küldöttek, és ezek mint szintén, az országnagyok özvegynőinek követei, a követek táblájánál ültek (1681. 51. ) III. Osztály. Közhonpolgárok. 50. §. Közhonpolgárokróli fogalom. Szélesb értelemben ezen nevezet alatt, a hon minden polgárai, és igy a főpapok és országnagyok is értetnek, szorosb értelemben pedig, az ország mindazon ben szülött és honosított
