Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

40 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. 1 a k o s a i, kik a főpapok és országnagyok sorába nem tartoznak. Ezek mind jogok, mind kötelezettségek, mind a törvényszolgáltatás tekintetében egyenlők: azonban közöttük részint czímre nézve mint a nemesek, részint helyviszony tekintetében a törvénykezési eljárásra nézve, megkülönböztetés létezik, jelesül, vagy kiterjed reájok ahelybeli hatóság, mind polgári, mind büntető, mind rendőri jog tekintetében, mint aki r. és rendezetttan ácsuvárosi, ésszabadkerületi polgárok, (hajdú,jászkun,fiumei és buccari kerületek lakosai, és a turmezeiek) fölött, vagy csak kisebb polgári és rendőri ügyekben gyakorol hatalmat fölöttök ahelybelibiróság, mint a rendezett tanácscsal nem biró városok és más községek lakosai fölött, (kisebb polgári és rendőri ügyekben, 12, illetőleg 60 és 24 ftig, a helybeli biróság,— a nagyobb ügyekben és büntető jog tekintetében a megye hatósága alatt állván.) Szükség megjegyeznünk, mikép a rendezett tanácscsal biró községek közöl némelyek, az azzal nem biró községek pedig nagy részben, 1848 előtt a volt földesúr hatósága alatt állván , tagjaik a törvényen kivül máshatalomtól is függöttek, igy mint jobbágyok nem voltak szabad és önjogú személyek; azonban az 1848. 9. t. czikk által az úrbéri viszony elt öröltetvén,ezek isahazaszintolyszabadésön jogúpolgáraivá emeltettek föl, minők a főpapok, országnagyok,nemesek és tisztesb rendűek, kir. városi, és szabad kerületi polgárok. (1848. 9.) 51. §. Köz honpolgárok jogai. Magyarország közpolgárainak jogai: I. Országlati (politikai) tekintetben, minden honpolgár nemes és nem nemes egyaránt, a magyar szent korona tagja; azaz bir országlati joggal, vagyis befoly a törvényhozás, országkormányzás, és törvény szolgáltatásba, minthogy a korona, a vele összekapcsolt fölségi jogok jelképéül tekintetik; ugyanis: Anépképviseletelve 1848-ban a törvényhozás által szentesitetvén, minden nem nemesek, szintúgy mint a nemesek, mind saját helyhatóságuk ügyeire, mind a törvényhozásra nézve választott képviselők választásába befolynak.—És igy ezen jogot élvezi: minden nemesésvolt királyi városi polgár, ha benszülött vagy honositott; úgyszintén élvezik a kővetkező személyek, ha nemesek és királyi városi polgárok nem voltak is: minden orvostudor, sebész, ügyvéd, mérnök, akadémiai művész, tanár, a magyar akadémia tagj a, minden gyógyszerész, lelkész, segédlelkész, községi jegyző, és iskola tani tó.