Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ÖZVEGYJOG, LEÁNYNEGYED HAJADONJOGI INTÉZV. TÖRT. FEJ. 555 gének, miszerint a védtelenek és elhagyottak a törvény különös ótalmába részesüljenek, teljesítését, a nemzeti al­kotmányos életbiztosítása magasztos kötelességével egyenlő fontosságúnak tekintette. Ezért mindjárt legelső fejedelmünksz. István alatt, midőn az or­szág jogai legelőször erősíttettek meg koronás fejedelme által, egyszersmind az özvegyek és árvákró1i gondosko­dás is szentesittetett, jelesül sz. István II. könyve 24. czikkében ez rondeltetik: ha ö z v e g ynő f i és 1 e á n y gyermekek kel együtt ma­rad életben, és az özvegy gyermekeivel együtt ma r adni és azokat táplálni akarja, ni ináén vagyonban míg él ben­maradjon, és abból őt senki ki ne vethesse, mert ha a nő ujabb h á­z a s s ág r a lépvén, az á r v á ka t elhagyja, az árvák vagyonából a hozzá illő kiházasitáson k i v ü 1 m i t s e nyerjen-, Ha pedig az özvegy no gyermek n é 1 k ifi marad, és ö z v v g y s é g éb e n m a­r ad ás át igéri, m in de n vagyon legyen az ö tulajdona, esettől fogva azzal t egy e a m i t a k a r, és ha elhal (t. i. nem rendelkezvén) a férj szülőire, ha léteznek, szálljon, ha nincsenek a királyra. Si quae vidua cum filiis et filiabus remanserit, atque nutrire eos manere cum ilíis, quam díu vixerit promiserit, habeat potes­tatem id faciendi, et a nemine iterum cogatur in conjugium. Si enim mutató voto, iterum nubere voluerit, etorphanos dese­rere: de rebus orphauorum nihil omnino sibi vindicet, nisi tantum sibi congrua vestimenta accipiat. Si autem vidua sine prole remanserit, et se innuptam in sua viduitate permanere promiserit, potestatem habeat omnium bonorum suorum, etquid­quid inde facere velit, faciat. Et post obitum ejus (subintel­ligitur: si de bonis suis non disposuerit) eadem bona ad sui redeat parentes mariti, si parentes habeat, si non, rex sit haeres. Ezen törvényből 3 dolog világlik ki, u. m. a) Az özvegy nő, gyermek nélkül maradván el, férje minden vagyonait ha özvegységben maradást igért, özvegy tar­tás fejében tulajdonul nyerte. ß) Gyermekekkel együtt maradván el a nő, az özv egy tartás, férje minden javaira szintén kiterjedett ugyan, de a javak tulajdonjoggal a fi és leánygyermekeket illették, és a nőnek azon javakban nem tulajdoni, de egyedül reménybeli joga volt, jelesül özvegysége alatt a gyermekek elhalván, a javakat ő öröklötte.

Next

/
Thumbnails
Contents