Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

556 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. Y) Azon kegyeletes czél elérése végett, miszerint a nő egyedül és kizárólag az árván maradott gyermekek ápolása és növelésének áldozza életét, vagyis, hogy ujabb házasságra lépéstől elvonatván, az árvagyermekekrőli gondoskodás ügyénelv megnyerve legyen, gyermekek maradván, a vagyonnak semmi része neki tulajdonjoggal át nem adatott. Az emberiség kötelessége i rá n ti tiszte let hasonló bizonyságát képezi törvényhozásunk részéről azon kiváló figyelem és gondoskodás, melyei a honpolgárok elhaltával ezeknek árván maradott, és mások fölött nagyobb védelmet igénylő utódai, nevezetesen leányai tartása iránt intézkedni kívánt. Ugyanis azon örökre nevezetes alkotmányos egyesség alkalmával, midőn e nemzet kérelmére, a fejedelem II. Endre utódait is 1 ekötelezőleg, a legszentebb érdekek, az ország és a honpolg á r o k eleitől fogva élvezett szabadságainak örökés állandó biztositékát egy különösen e végre kiadott kir. hitlevélben letette: méltónak tartá enemzet figyelmét kiterjeszteni arra, hogy azon nevezetes kir. hitlevélben mint legállandóbb intézkedésben, a honpolgárok árván maradott leányainak tartásrészéről gondoskodva legyen. Nevezetesen II. Endre kir. arany levele 4 czikkében következő rendelkezés foglaltatik: ha a hon és király szolgája (nemes) fi gyermek nélkül elhal, birtoka negyedrészét leánya nyerje meg; a többiről tetszése szerint rendelkezzék, ( si quis serviens sine filio decesserit, qu]artam partém possessionis filia obtineat, de residuo, sicut ipse voluerit, disponat. ) Ezen rendelkezésből nyilván van, mikép ezen negyedrész, mint tartásrész az apa rendelkezése alól kivétetvén, a 1 e á n y o knakés utódaiknak tulajdonukba átadatott. Hogy tulaj dondon joggal adatott át ezen rész, azt bizonyítja részint a j avakn a k azon időbeni tulajdoni természete, részint a tartás iránt oly kiváló gondoskodással történt intézkedés jelleme, részint ezen negyedrésznek később az ősiség behozatala után is megmar adott, ámbár más vagyonokhoz hasonlóul ennek is a hűbériség elvéhez átalakított azon természete, hogy miként a fiak saját kizárólagos vagyonaikat, ugy aleányok, és ezek fi és nőutódai egy esetben, ezennegyedrészt nemzedékről nemzedékre, mig a leányok utódai közöl valaki életben volt birták. Jelesül ha a leány test-