Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

554 II. KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IRÁNTI JOGOK. mérték a kötelezésben ki nem tétetik, péld. élelemszerek, barmok, gyapjú stb. cc) Építés iránti kötelezésben az épitvény minősége és az épités helye ki nem tétetik. Az építési hely kijelölése megkívántatik, azért, mert jogelv szerint szerződés által mindenki maga és nem más javára akarván szerezni, szükség hogy bizonyosság legyen az iránt, miképahely hol az épités történendik, aszerződő félt és nem mást illeti. dd) Kisko ruak, elmebetegek, és más gondnokság alatt lévők szerződése, a kiskorú gyermekeket illetőleg a törvény engedte 3 eset kivétetvén (1. 144. §. I: III. 126. ) eej Gyám vagy gondnok sérelmes elidegenítése, mi iránt a már t ö r v é n y e s korra jutott gyermek s aj á t n e v e alatt keresetet indíthat (1655: 24, 1659: 32, 1715: 68. ) ff) Osztatlan testvérek, illetőleg közös társak részének, vagy átalán mást illető vagyonnak, névszerint a hitvest illető vagyonnak a másik hitvestárs általi elidegenítése (1723: 47. ): mely esetben a vagyon a birtokostól minden idő közben bevett haszonvételekkel együtt, miután a vagyonnak a tulajdonos javára kell gyümölcsöznie, rövid visszahelyezés utján visszavétetik (850. i. ) gg) Özvegynő (illetőleg özvegy) által az özvegyjogi vagyonnak bármi nemű elidegenítő se, (1848 előtt az elidegenítés, illetőleg elzálogosítás a hitbér erején tul történvén, tekintetett semmisnek 1618: 61. jelenleg az ingatlanok e 1 z á 1 o g o s i t á s a az ősiség eltörlése következtén megszünvén, az özvegyjogi vagyonnak a hitbér erejéigleni elidegenítése vagyis elzálogosítása is semmis (1848: 15; id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 19. §. ) Visszatekintve e tárgynál az öz vegy jogi, és az ezzel hasonló leánynegyedi, és hajadonjogi intézvényekre: az özvegyjogi intézvény azon természetét illetőleg, miszerint az özvegyjog czime alatt átadott vagyon csak ideiglenes és nem tulajdon joggal illeti az özvegyet, szükség némi világosítást tennünk. Nevezetesen: Az özvegyjogi vagyis özvegytartásiintézvény, törvényünk legrégibb kegyeletes intézkedéseinek egyike, mely nemzetünk államéletével csaknem e gy i d ő b e n veszi kezdetét. Ugyanis törvényhozásunk az emberiség azonkötelessé-