Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
550 H. KÖNYV. VAGYONOK. S EZEK IRÁNTI JOGOK. És igy az átadónak személyes hibája a két fél terhérei szerződéseknél az átvevő fél ártalmára nincs; ellenben kegyeletes, illetőleg nyereményes czímü átadásoknál ártalmára van. Kivétel. Havagyonia hiba, péld. a vagyon erőszakos foglalás, vagy orzás által szereztetett, ezen hiba, miután a vagyonnal bárkinek kezére jusson az, mindig összekapcsolva marad, a vevőnek is ártalmára szolgál. 572. §. Semmis szerződések nemei. Azokon kivül, melyek erőszak, csalás és tévedés miatt semmisek (1. 556. §. ) léteznek még szerződések, melyek több s a szerződés elveivel ellenkező okok miatt semmisek; nevezetesen: a) Azon szerződés melynek teljesitése a kötelező fél akarátától van föltételezve, péld. „az összeget kifizetem, ha akarandom, " miután jogvélemény szerint a kötelező fél soha nem fogja akarni a fizetést, törvény szerint semmis; következőn az ily kötelező fél a kötelezettség teljesítésére, miután reá nézve a föltétel, ha ugyan soha akaratát nem nyilvánítja a fizetés iránt, előálltnak nem tekintetik, nem kényszeríthető. Kivétel: Ha a kötelező valamikor akaratát nyilvánitotta a fizetés iránt, a kötelezettség reá nézve érvénybe lép, következőn mind ő, mind örököse a fizetéssel tartoznak. Ha pedig a kötelező fél akaratától nem a teljesítés, de annak határideje van föltételezve, jelesül a szerződés ezen föltétellel köteleztetik „teljesíteni a kötelezettséget midőn akarandom, " ezen szerz ődé s azon korlátol ás mellett, ha a kötetelező fél életében valamikor akaratát az iránt, mikor teljesiti a kötelezettséget kinyilatkoztatja, érvényes; természetesen következvén, hogy a kötelező életében soha akarat a teljesités ideje iránt nem nyilvánítván, ezen kötelezés is érvénytelenné lesz. Ezen két föltétel alatti szerződés között tehát azon különbség létezik, miszerint a kötelező akaratából a teljesítést föltételező szerződés, eredetileg, miután ez lekötelezésként nem tekintetik semmis, de a kötelező fél azon nyilatkozata által mikép a kötelezettséget teljesíteni akarja érvényre emelkedik: ellenben a kötelező akaratától a teljesités határidejét föltételező szerződés, eredileg érvényes, mertitten
