Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

SEMMIS SZERZŐDÉSEK NEMEI. 551 a lekötelezés létesülvén, csak a teljesítés ideje, következőn u e m maga a kötelezettség meg- vagy nem tétele függ a kötelező féltől; de ezen szerződés is ha a kötelező egész életében soha az iránti akaratát, mikor kívánja a teljesítést megtenni, nem nyilatkoztatja, érvénytelenné lesz. b) Oly szerződések, melyek jogos alapon nem állanak, következőn a törvény jóváhagyásával nem birnak, jelesül a közerkölcsiség, továbbá a személy és vagyonbiztonság elveivel összeütközésben vannak, semmisek; péld. ha a szerződés az iránt köttetik, mikép valaki személysértést vagy vagyonháboritást követvén el, ellene keresetne indittassék; úgyszintén ha valaki bizonyos összeg fizetését kötelezi másnak azért, hogy őt sérelemmel ne illesse, ezen szerződések, semmisek. T. i. a közjó érdeke kívánja hogy az erkölcs továbbá a személy és vagyonbiztonság megsértésétől mindenki ó v a k o d j é k, és ezt atörvény i r ánti tisztelet és engedelmességből, nem pedig szerződésnél fogva cselekedje. Mégpedig a szerződések jogelveit sértő ezen szerződések, akár múltra akár jövőre vonatkozzék a kötelezés, egyaránt semmisek; és igy akár véghezvitt akár véghez viendő bűntényért történt a kötelezés; úgyszintén akár elkövetett, akár elkövetendösze mély vagy v agyonsérelemnek törvény előtt nem keresése végett köttetett a szerződés, mindezek a törvény előtt mi erő vei sem birnak (Rut dolgok jog szerint lehetlenekn e k tartatnak. Turpia de jure dicuntur impossibilia. régi jogszab. ) c) T e r m é s z e t i 1 e g 1 e h e 11 e n föltétel iránt köttetvén a szerződés, péld. valaki oly baromnak, mely már a szerződés idejében létezni megszűnt, átadását kötelezi, ez semmis. T. i. szerződésekben a felek akarata tekintetbe jővén, jogvélemény szerint a szerződők mit sem tekintetnek cselek edni, oly föltételt kötvén ki melyről tudják hogy 1 ehe11 en, következőn hallgatag azt látszanak cselekedni, hogy a szerződés ne legyen érvényes. Sőt ha a föltétel természetileg lehető is, de jog szerint lehetlen, péld. a közvagy on jelesül köztér egy része, vagy egyház hely köteleztetett le, miután ezen vagyonok szerződés tárgyaiul nem szolgálhatnak, a szerződés semmis; és az még akkor sem emelkedik érvényre, ha a közvagyon vagy egyházhely később magánegyén b i rtokába jutott.