Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KÉT FÉL TERHÉREI SZERZŐDÉS EREJE. 549 fél terhérei szerződés a kegyeletes, illetőleg nyereményes czímeknél erősb, mennyiben a két fél terhérei szerződés nem csak azáta dónak, miként a kegyeletes, illetőleg nyereményes czímeknél, de egyszersmind az átvevőnek is kötelezettségén, miután ez a megvételre lekötelezve van, alap szik, és igy az erősb czim a később bekövetkezett gyöngébb czím által a jogelv szerint nem rontathatik le; ellenben a kegyeletes illetőleg nyereményes czímek egyenlő erejűek lévén, a jogelv szerint az elsőbbi czím az utóbbi által leron tátik; péld. ha valaki bizonyos vagyont, jelesül telketmegvévén, ugyanazon telek neki az eladó által hagyományoztatik, az eladás, a végrendelkezés , illetőleg hagyományozás következtén megmarad; következőn avevő hagyomány kép a telket megnyervén, egyszersmind annak mint megvett vagyonnak értékét az örököstől követelheti; ellenben ha a telket előbb ajándékozás utján nyeré, s később az részére hagyományoztatik, ekkor azon telket hagyománykép megnyervén, mintaiándékot, sigya vagyont kétszeresen, vagyis természetben és értékben nem követelheti. Ha személyes a hiba vagy vétség, vagyis a birtokos csalás által szerezte a vagyont, azaz roszhitüleg, tehát tudva ve tte meg a más vagyonát, és azt aj ánd ék ózza vagy hagyományozza, a megajándékozott vagy hagyományos, bár az ajándékozó illetőleg végrendelő birtoklatát nem számitja is, és igy egyedül saját birtoklata alapján támaszt igényt a vagyon elévitésc tekintetében: ezen igény el nem fogadtatik; ellenben ha valaki megveszi avagyont azon birtokostól, ki csalás által, s igy tudva szerezte meg a másét, és a vevő nem ragaszkodván az eladó birtoklatához, vagyis az eladó birtoklati idejét az elévülési idő be nem számitja, következőn saját birtoklata által az elévülési időt betöltöttnek kimutatja, az elévülés megtörténtnek elfogadtatik. Ennek oka az, mert avételés eladás a vagyonforgalom, s ezáltal az ipar java előmozditása elvéből a jog oly erős kötelékét nyeri meg, és a vett vagyon a vevőnek kezei között annyira biztosíttatik, hogy a másik f é 1 személyes h ib áj a neki a vagyonra nézve mit sem árthat; ellenben azon j o g k ötelék, melyet a kegyeletes illetőleg nyereményes czímek nyernek, az eladásnál fonforgó tekintetek hiánya miatt kevésbé erős, sem hogy azt a vagyon átadó hibája megrontani képes ne legyen.