Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSÉNEK ELVEI. 547 két egyén együtt két kijelölt gabona asztagot megveszen, mind kettő, mindkét asz tag felerészét nyeri. Hasonló az eset ha egy lévén a vevő, ennek két utóda marad, ezek mind két vagyonnak felerészét nyerik; minek oka az, mert a fajok gyakorta különböző értéküek. Ellenben ha nemben történik a kötelezés, péld. 10 asztag közül kettő vétetik, mindenik vevőnek az egyik vagyon egészen (egy egész asztag) mennyiben a nemek egymástól sokban különbözőknek nem tekintetnek, adatik. Es igy e tekintetben k ö v étkező el v létezik: több vagyon többek által megvétetvén, ha fajban történt a kötelezés, a vagyonok részletekben, ellenben ha nemben történt, egészekben fog közöttük föl osztat ni. Jegyzet. A m un k a, ha egy egyén által t ö b b ek r é szé r e köteleztetik, egészekben, és igy miként a nembeni kötelezés osztatik föl, péld. valaki két egyén részére 60 napi munkát kötelez, egyik nap egyik követelőnek, másik nap a másiknak köteles, és nem egyik fél nap egyik, másik félnap a másik követelőnek a munkát teljesíteni, vagy pedig egyik javára 30 nap, a másik javára szintén ugyanannyi nap folytonosan munkálkodni; ha pedig ugyanazon egy napi munka köteleztetett két egy é n n e k, ekkor a munka közös földön, ha ez létezik teljesittethetik, vagy ez nem lévén a munka értéke fölosz tátik. . ) Bizonyos ügy fölötti pöregyességben keresetrőli lemondás köteleztetvén, és a csalás eltávoztatási záradék is beíratván, ha a kötelező fél ugyanazon ügy iránt más alapon és más jognál fogva, mint a melyen a megszüntetett ügy inditva volt, kezd keresetet, ellene csalás miatti kifogás nem emeltethetik, péld, a fiu kitagadtatván, az örökösökkel egyezkedést köt az iránt, mikép lemond keresetéről, és az egyességben a felek minden csalás eltávoztatását kölcsönösen kikötötték: később a fiu értesülvén arról, hogy a végrendelet hibás, kővetkezőn a végrendelet érvénytelensége alapján keresetet indít, ellene csalás miatt kifogás nem tétethetik, mert a végrendelet érvénytelenítése, alakisági hiányból, esnem miként az elsőbbi ügy, alaptalan ki tagadás okából indíttatott következőn ily keresetre sem a keresetrőli lemondás, sem a csalási, záradék kiterjedettnek nem tekintetik. És igy elvül megjegyezhetjük: mikép a keresetrőli le35*