Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

538 II. KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IRÁNTI JOGOK. föltétlen vagyis tiszta, később föltételes kötelezés készíttetvén, ez utóbbi érvénytelen; ellenben ha előbb feltételes, később tiszta kötelezés alakittatik, ez utóbbi érvényes: e szerint ha valaki előbb azon föltétel alatt ha lakházát eladandja, később minden föltétel nélkül kötelezi magát bizonyos öszveg lefizetésére, a föltétlen kötelezés érvényes, és a hitelező alakház eladását bevárni nem tartozik. Hasonlóul, ha a gyámolt előbb a gyám megegyezésével kötelezettséget vállal, később, változtatással ugyanazon kötelezést a g y ám m e g e gy e z é s e n él k ü 1 teszi, az e 1 s ő b b i kötelezés é r v é n y e s; ellenben, ha előbb a gyám megegyezés ével kötelezi magát, később a gyám tudta nélkül az iránt egyezkedik, hogy azon kötelezés érvénytelen legyen, ez utóbbi kötelezés az elsőbbinek mi ártalmára sincs. d) A mi a szerződés korlát ol ás ár a vonatkozik, ha nincs világjos szavakkal kifejezve, elhagyottnak tekintetik, és ha a szerződést értelmezni lehet, az a kötelezett fél javára értelmezendő; péld. több ugyan azon nemű barmok közöl néhány db. köteleztetvén, a barmok minősége nem tétetik ki, és a kö vetélő a j ob b a k at, a kötelez ő fél a r o s z a b b a k a t gondolja kötelezetteknek: a kötelező fél értelme, minthogy a követelőnek hatalmában állott világosan kifejezni mit kiván és mit akar, állapit tátik meg; de más részről a kötelezett fél azon értelme sem hagyatik jóvá, ha barmai közöl a 1 e g r o s z a b b a k a t nyilvánítja általa gondoltaknak, következőn közép m i n ő s é g ü b a r m o k tekintetnek kötelez ettek ül. e) Ha valamely r e n d e 1 k e z é s n e k más hasonló rendelkezéstől k ü 1 ö nb ö ző okát adni nem lehet, erre nézve ugyanazon jog elv, mely a hasonló rendelkezésre nézve álh é r vé nyes n ek kimondandó; igy péld. minthogy jogelv szerint a kötelezés ismeretlen egyén tettétől föltételezhető, jelesül a kötözés ily módon alakíttatván, „ha va 1 aki tőled 100 frtot követel, részedre ugyanannyit kötelezek' a kötelezés m e g á 11: ennélfogva ha kérdés van arról, val jon valaki kötelezést tehet-e ismeretlen egyén részére, az előbbf jogelv alapján ezen kötelezés lehetőnek kimondatik; következőn a kötelezés ily föltétellel érvényes: annakakit örökbe f o g a d a n d a s z vagy házastársul választasz, részére 1000 frtot kötelezek. f) Ha a szerződés szavai világosak, értelmezés nem