Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSÉNEK ELVEI. 539 fogadtatik el; péld. a szerződésben ez foglaltatik: kötelezem azon lovaimat, melyeken naponként kijárni szoktam, ám­bár a kötelező fél a követelés alkalmával ellenvetésül fölhozza, mi­szerint bérelt lovakon szokott kijárni, m. a. ha vannak lo­vai, melyeken valamikor kijárt, azokat átadni tartozik. g) Ha fölszólitás után egyenes válaszban nem nyilvá­nitja is a másik szerződő fél megegyezését, de a nyilat­kozatból a megegyezést értelmezés utján következtetni le­het, a szerződés érvényes, péld. az egyik fél következő felszólítá­sára „fize tendesz-e rész e mre 100 frtot" a fölszólított fél ezen szavakban válaszol: hogyne fizetnék? a kötelezés ér­vényes. Szintúgy. k) Bár a szerződő felek nyilatkozatai egymástól k ü 1 ö n­böző kifej ezésekben tétettek, mindamellett ha ez által a tárgy lényege meg nem változik, következőn a lénye g u g y a n a z marad, a szerződés érvényes, péld. egyik fél 100 frtot kívánt kö­teleztetni, a másik 10, 000 krt vagy 1000 garast kötelez, miután a tárgy lényege ugyanaz, t. i. apénzösszeg bár különbözőkép fe­jeztetett ki n g y a n a n n y i, a kötelezés érvényes. i) A szerződő fél szerződési képességéről lévén kér­dés, azon fél kötelezés kori állapota tekintendő; követke­zőn ha a szerződé, készítésekor képességgel birt, péld. ép e1­méjü volt, bár később elmebetegségbe esett is, a szerző­dés érvényes; viszoi t ha a szerződés készítésekor kiskorú volt, bár később a szerződés teljesítése fölötti ügy előálltakor nagykorúságra jutott is, a szerződés érvénytelen. k) N é v b e n, vagy a kötelezettség világositásában lévén hiba, a szerződés nem romlik meg, péld. bizonyom egyén ki t ar­tásdijt nem élvez, bizonyos összeget péld. 500 frtot, mint tar­tásdíjul őt illető követelményét kötelezi valakinek, bár a kötelező egyén tartásdíjt nem é1vez is, m. a. a köte1ezett összeget fizetni tartozik. l)Aszerződési egyességben kifejezett és megálla­pított föltétel, bár a szerződés levélből kimaradt is, ha ugyanazon föltétel által a szerződés nem érvénytelenül, abban ben­f o g 1 a 11 a t n a k, és igy hallgatag a szerződési okiratban ismé­teltnek tekintetik; péld. a felek megegyeztek az iránt, mikép a köl­csönzött összeg, inig kamatai rendesen fizettetnek, nem fog visszaköveteltetni, a szerződéslevélből, melyben a

Next

/
Thumbnails
Contents