Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

536 II. KÖNYV. VAGYONOK. S EZEK IRÁNTI JOGOK, ződés alapjául, nem elég ha a vagyon körül a rendes gondosságot teljesiti, de kitűnő és másoknál nagyobb gondoskodással viseltetni köteles; következőn ha a haszonkölcsönzött fagyon még a tűzvész közöl valamikép megmenthető volt, és a haszonkölcsönzött fél azt nem tevé, a kárt viselni tartozik. Egyedül az egyik fél hasznára kötött szerződések: t e rmészeti kölcsön, haszonkölcsön és kegyadomány (precarium,). bb) A melyik fél egyedül viseli a terhet, ez minthogy kizárólag az ő terheltetése forog fön: csak a nagy hiba által okozott kárt köteles megtéríteni, ellenben a csekély és legcsekélyebb hiba által okozott kárt nem; péld. a letétményes, ha a letétmény eloroztátott, azért mert orzásról gyanús egyéneket türt házánál, a kárt megtéríteni, mennyiben a vagyon körül azon vigyázatot sem teljesité, melyet egy csekély gondosságu tulajdonos sajátja körül teljesíteni szokott, k ötele zte tik. Jegyzet. Hibáért az örökösök is felelősek, mégpedig ha azt tudtok nélkül követik is el, péld. egy örökös az örökségi vagyonból bizonyos tárgyakat, nem tudva hogy azok kisebb végrendeletben másnak hagyómányoztattak, elidegenít; azok értékét megfizetni, miután senki a más kárával nem gazdagodhatik, köteles. Egyedül az egyik fél terhére kötött szerződés, a letétm ény. S) Csalásból eredő kárra nézve következő elv áll fön: c s alás mind a kár mind a megszünt haszonvételt illetőleg felelősséget von maga után; és így ha az eladó eszközlötte, miszerint a vevő valaki által akadályoztatik a vett vagyon kézhöz vételében: az eladó mind a vagyon kézhöz nem vehctéséből eredett kárt, mind a vagyon haszonvételeit megtéríteni köteles ; hasonlóul ha a meghatalmazott, ki bizonyos tartozás b eszedésé vei megbízatott, a pénzt beszedvén a megbízónak át nem szolgáltatja, de önhasznára fordítja, nem csak a pénz át nem vehetéséből keletkezett kárt, de a bevett összeg kamatait is fizetni tartozik.