Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

FŐPAPOK JOGAI, EGYHÁZIAK JOGAI ÁTALANOSAN 35 39. §. Főpapok jogai, a többi egyháziak fölött. a) Az országnagyokkal együtt az ország főrendétképezik, s mint ilyenek országgyűlésen, a felső házban első helyen ülnek, még pedig a kath. és egyesült görög megyés püspökök, koronázás utáni 1608. 1-nél, a czímesek szokásnál fogva, — végre a görög nemegyesültek 1792. 10. értelmében. (1848. 3. ) b) Hivataluk első évében, hogy jogirataikat áttekinthessék, mintakiskorúakés özvegy nők, pör mentességgel, azaz, á r v a s z a b a d a 1 o m m a 1 (privilégium pupillare) bírnak, azaz megidéztetvén, pörbe állni nem tartoznak; azonban ezen szabadalom, a törvény által csak azon javakra nézve, melyeket a káptalannal megosztva bírnak, rendeltetvén, ily mentességnek a káptalannal osztatlanul birt javakra, miután a káptalan mindenkor nagykorúsági tekintélylyel bir, úgyszintén hatalmaskodás, vagy más cselekvényekre nézve, ha szinte ezeket a főpapok a káptalantól külön birt javakból követték is el, miután ez esetekben jogiratokat előmutatni nem szűkség, helye nincs. (II. 50. ) c) Vér díjuk 400 pft, vagy 100 márka, (II. 40. ) azaz, ha valaki főpapot nagyobb hatalmaskodás esetében megöl, vérdíjul 400 ftot fizet, úgyszintén a főpap nagyobb hatalmaskodást követvén el, fejének megváltása azaz ön vérdíjául szintén 400 forintot fizet. d) Saját pecsétjök alatt teszik az ügyvéd vallomást (II, 13. ) de meghatalmazást nem. 40. §. Egyháziak jogai átalánosan. Minden egyháziak jogai következők: a) Testi esküt nem tesznek le, hanem lelkiismeretök tisztasága sz érint teszik vallomásaikat. (11. 40. ) b) Nagyobb hatalmoskodásért csak fejváltságot, és nem egész büntetést fizetnek. (1723. 10. ) c) Ha bűntényt követnek el, előbb egyházi hivataluktólfosztatnakmeg, s úgy adatnak át a törvény kezébe. (II. 44. ) d) Javaik adósság vagy elhanyagolás miatt, zár alá vétetvén, illetvényi jog czíme alatt nekik élelmi díj adatik. (II. 45, 1723. 71. ) Itt szó lévén a birói zárról, ezen fogalommal meg kell ismerkednünk. — Zár, oly törvényes intézkedés, minélfogva a birtokostól javainak kezelése bíróilag elvétetvén, azzal más alkalmas személy bizatik meg számadás terhe mellett (1723. 48. ) 3*