Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

HATÁR TÁRGYÁBÓL 1848 ELŐTT KELETKEZETT KERESETEK. 471 nek jegyzőkönyvbeni bejegyzését elismeri; ellenben egyszerű lévén az átirat, vagyis a hiteles hely az eredetinek csak a töredékek vagyis irománytömegbeni létét ismervén e 1, az csak akkor bír érvénynyel, ha az előhozó fél egyszersmind használatában van a kereseti helynek, minthogy az ily átirat csak védelmezés, de visszaszerzés végett nem használtathatik (1. polg. eljárás, okiratokról.) 548. §. Határ tárgyából 1848 előtt keletkezett keresetek. 1848 előtt a határ tárgyából az emiitett rövid útu határigazitási kereseten kivül két kereset indíttathatott, u. m. 1) Használati határkereset (metalis ex usu) alispán előtt. Indittatott azon egyén által, ki valamely kérdéses birtokra nézve? a másik félnél régibb használatot volt képes bizonyitani és igy reményiette, hogy a keresetbe vett vagyont megnyerendette; minthogy ezen ügyben a biró egyedül a használatra volt tekintettel, következőleg bár az egyik fél adománylevél vagy más jogirat által a kérdéses helyre nézve tulajdon jogot tudott is bizonyitani, mindazáltal ha a másik fél régibb használatot tudott bizonyitani, miután ezen ügyben a jog kérdése a birói elitélés körét meghaladta, ennek itéltea birtokot, a jogiratot előhozó félt pedig jogi határkereset indítására utasította. E szerint használati határügyben, ha jogiratok hozattak elő, azok csak a használat és nem jog bizonyítékául fogadtattak el (944. i.) Alapult azon törvényeken, melyek jelenleg a rendes határkereset alapját képezik. 2) Jogi határ kereset, kir. táblán; alapult a jogi kereset alapját képező törvényeken. Indította azon fél, kinek a kereseti birtokra nézve adomány, vagy más j o g i r a t a volt, és vagy a hely használatából valamikép kiesvén, használati ügyben az egész birtokot elvesztette, vagy használatában volt ugyan a birtoknak, de a másjk fél vele egyenlő időrőli használatot bizonyítván, közöttük mint egyenlő használattal biró felek között a biró a tért kétfelé osztotta. Ezen ügyben már a használatra mi tekintet sem lévén, a kérdéses birtokról szóló adomány le vél, vagy más jogirat vétetett figyelembe, következőleg bármely régi időtől óta gyakorlott és kizárólagos használatot mutatott a másik fél, tőle a birtok miután elévülésnek he-