Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

OSZT., ARÁNYOSÍTÁS ÉS HATÁRÜGYEKB. ELJÁRÁS TÖRT. EGYBEVET. 463 hatóság küldöttséget nevezzen, és ez az osztályt, 1 év alatt végrehajtsa. Végre az ügynek a felek minél nagyobb megnyugtatásával elintézése végett, 1840-ki 13. tczikkben a küldöttség a felek által választott bírósággá átalakíttatott. És igy tehát az örökség fölosztását illetőleg, az eredeti vegyes bíróságnak (küldöttség és fő vagy alispán) k ü 1 d ö 11 s é g i része tartatott meg. és a rendes bírósági része (alispán) kihagyatott. A határügyek elintézésere nézve, hasonlóul a legrégibb, és a hármai; könyv I: 86. czíinében kifejezett eljárás volt, hogy a felek ezen ügyet maguk között egycsség utján intézzék el, vagy az ország valamelyik rendes bírája által kinevezett egyén, egy hiteles hely tagja, péld. káp talani vagy conventi taggal együtt a hely színére kimenvén, a kérdéses hely szomszédai, és határos társai jelenlétében, a felek előadásai és bizonyítékai szerint a h a t á r fölött intézkedjék. Egyszerűsittetett ezen eljárás az 1635: 20. törvényczikk által, melyben kimondatik, miszerint az ország rendes bírái parancsa nélkül, a megye egj'enesen a felek kérésére rzonnal jogértő egyéneket saját kebeléből, vagy ha nem találtatnának elegendő számmal, a szomszéd megyéből, küldöttségül nevezzen ki, mely a fő vagy alispán és szolgabiróval, és a hol könyen kivihető, egy főpap, vagy káptalani tag es egy itélőmestérrel együtt (szegényebb sorsú felekre nézve egyedül az alispán és szolgabiróval, és igy költségkímélésből a. főpap, és itélőmester elmaradván) menjen ki. és intézze el az ügyet. Majd az 1649: 88. tezikk, az ügynek a felek minél nagyobb megnyugtatásával! elintézése végett azt rendelte, hogy a megyei küldöttséghez a felek is egyenlő számú jogértőket nevezzenek ki. A felek ezen joga, melyszerint a megyei küldöttekhez hasonló számú egyéneket nevezhettek, megerősíttetett az 1659: 64. tczikkben. Ezen eljárás később a közbirtokbiztonság védelme tekintetiből az 1802: 23. tcz. által akkép módosíttatott, hogy nemcsak a felek kérelmére, de tiszti bejelentés, nevezetesen a tisztiügyész följelentésére is az alispán birótársaival menjen ki, és törvénykezési uton kívül a kérdés fölött határozzon. 1802-ben tehát az eredeti határintéző vegyes bíróságból a küldüttségi rész hagyatott ki, és a rendes bírósági rész (alispán) tartatott meg.