Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.
464 II. KÖNYV. VAGYONOK S EZEK IRÁNTI JOGOK Az arányosítás elintézésére nézve, az 1715: 69. tczikk legelsőben a közös várak és más közös épületek kiigazítására vonatkozó 1563: 19, és 1622: 72. tczikk azon rendeletét terjesztette ki, mely szerint az illető birtokos társak kérelmére az alispán és az ország fő kapitányja határozták meg, mennyit tartozik a kiigazításhoz járulni vonatkozó birtokostárs kiigazítási költségül fizetni, mit ha az nem teljesített, részét a közös épületből lefoglalták, és annak jövedelmét a közös költség növelésére fordították; később az utóbbi pont az 1625: 59. tczikk által annyiban megváltoztatva lett, hogy az alispánnak kötelességül téve lön, a fizetni megtagadott öszszeget, a vonakodó birtokostárson megvenni. Ezen eljárás rendszeresittetett az 1807: 21. törvényczikkben a közös erdőköni használat arányosítását illetőleg, melyben rendeltetik, mik ép ezen ügy a rendes alakiság megtartása nélkül, és minden más ügyek előtt vizsgáltassék és ítéltessék el, az eljáró alispán, és aztán a megyei törvényszék, mint birtokon belőli folebzési bíróság által. Ezen ügyet illetőleg tehát 1807-ben a vegyes bíróságból csak a rendes bírósági rész (alispán) tartatott meg. Végre az 1836: 12. tczikk meghagyván ezen eljárási rendet, azt minden más közös haszonvételek arányosítására nézve kiterjeszté, és átalában az arányositási eljárás módját és elvét szabályozta, de birós á g u 1 szintén az 1807-ki, vagyis alispáni biróság tartatott meg. Ezekből tehát kitünik, mikép a törvényhozás eredeti kitűzött elveihez hű maradt, azon különbséggel, hogy az eredeti vegyes bíróságból, t. i. küldöttség és fő vagy alispáni bíróságból, későbbi rendelkezéseiben az örökség fölosztását illetőleg a küldőttségi részt tartotta meg, és a bírósági részt, vagyis alispáni bíráskodást megszüntette; ellenben a határ és arányositási ügyeket illetőleg, a küldöttséget megszüntette, és a rendes bíróságot, vagyis alispánt hagyta bíróul. Mindezekből azt akarjuk következtetni: hogy miután a határ és arányositási ügyekre nézve a későbbi törvényes rendelkezésekben meghagyott alispáni bíróság, különben is az eredeti eljáró bíróságnak csak egyik részét képezi; másrészről a közigazgatási ügyeknek a törvényszolgáltatási ügyektőli teljes elválasztása a törvények végrehajtásának czélszerüsége elvéből mellőzhetlen:
