Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

HATÁRRENDEZÉS JOGI ALAPJA, MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE. 457 bb) Birói uton vitetik véghez; nevezetesen a határjárást kívánó fél azon törvényhatósági személyhez, a hol a határok léteznek, jelesül megyékben alispánhoz, városokban a bÍróhoz folyamodik, a ki a megrongált határjelek megújítása végett, a határos társak és szomszédoknak határidőt tűzvén, azok jelenlétében, vagy ha meg nem jelennének, vagy ellentmondanának is, a határt megjárván, a határjeleket kijavíttatja; ha pedig ellenszegülnének, vagy a kijavított határjeleket széthánynák, az illető törvényhatósághoz jelentést tévén, az ez által az elbnszegülők költségére kirendelendő karhatalom által a kijavítást teljesíteti; az ellenszegülők e mellett tiszti vád alá is vonatván. (1802: 23, 1. §.) b) Határ igazítás (rectificatio metarum) a határjelek elavulása következtén, a szomszéd birtokok kiterjedése fölött támadt kérdések, illetőleg ha tár vili ong á s elintézése. Ezen intézvény tehát, mint a fogalomból kitűnik, már, nem miként a határjárás óvó, de kiegyenlítő intézvény a határos társak között a bizonytalanná vált birtok fölött támadt kérdéseket illetőleg. Nevezetesen, ha a határos társak nem gondoskodván a határjelek föntartásáról, azokat elavulni és leromlani engedték, vagy a határjelek roszakarat által elmozdittatván, helyre nem állíttattak, és egyik határos társ oly birtokra terjeszti ki élvezetét, melyet a másik tulajdonának tart, és használ, következőleg egyik fél ahatárt másutt mint a másik állítja lenni: ezen határos társak között a határjelek holléte, és igy a birtoklat kiterjedése fölött villongás áll elő,mely a határjelek megállapítása, vagyis hat árigaz it ás által intéztetik el. Eszerint határvillongásnak neveztetik a határjelek elavulása, s ennek következtén a használatnak ugyanazon területre mindenik határos fél által kiterjesztése. Határigazitás 3 félékép történhetik, u. m. ad) Egyesség szerint; nevezetcsen a határos társak kölcsönösen megegyezvén a határok hollétezése iránt, a határjeleket fölemelik; vagy a határ iránt kereset folyván, az ügy folyama alatt pör egy ess égre lépnek és határjeleket emelnek; ha az egyesség nem sikerül: bb) Birói uton történik; nevezetesen mint határjárás esetén, egyik fél az illető törvényhatósági személyhez folyamodván, ez a törvény rendes útán kivül rövidlegesen és egy