Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

458 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. határidőn a feleket kihallgatja, és ugyanakkor a tapasztaltak szerint a határjeleket fölemelteti; a határos felek meg nem jelenése, ellen mondás a, vagy ellenszegülése esetében akkép mint határjárásnál intézkedvén; (1802: 23, 1—3 §§.) vagy cc) Végrehajtás utján, ha t. i. valamelyik fél a törvényhatósági egyén által rövidlegesen és törvénykezési uton kivül megállapított határokkal meg nem elégedvén, a törvény rendes utján határkeresetet indit, és ebben a bíróság itéletileg a határjeleket megállapítván, azok a végrehajtó által az .ité 1 et értelmében fölemcltetnek. (1802: 23, 1. §.) 1848 előtt mind a határjárás, mind a határigazitás az ország valamelyik rendes birájának parancsa által kiküldött egyén, és egy káptalani vagy conventi személy, mint az ország hiteles helyéről kiküldött bizonyság által is megtörténhetett, kik az iktatás alakiságai szerint a határt megjárván, a fönforgó kérdéseket a felek előadásai és bizonylatai alapján elintézték, és a határokat fölemeltették. (I: 86, II: 21.) Jelenleg a bírói parancsok minden tekintetben megszűntek, (id. törv. szab. 88. §. 1840: II r. 143. §.) A határok elintéztetvén, azokról határié vél készíttetik, és ezen kivül határigazitás esetében a változott birtok állapot telekkönyvbe bejegyzendő, ugyanazért a határok fölötti egyességlevél, illetőleg bírói határozat, a telekkönyvi bírósághoz áttétetik, (id. törv. szab. 21. §. telekk. 55, 60. §§. osztr. p. t. 436. §.) 541. §. Határujitáson kivül, a határos társak közötti viszály eltávoztatása végetti óvó intézvények. Határ újításon kivül léteznek más óvó intézvények i s, melyek a határos társak között keletkezhető viszályok, illetőleg sérelmek megakadályzása végett rendeltettek; jelesül: a) Létesítendő épitvényeket illetőleg; ha egyik határos társ saját birtokán oly módon akarna épitvényt tétetni, hogy annak fedeléről leeső víz a másik határos társ birtokára vezettessék, ezen fél az építés ellen tiltakozván, az épitvénynek olymódoni fölállítását törvényhatóságiig meggátolhatja. A régi görög és római törvényekben meg vala határozva azon távolság, melyet meg kellett tartani a határos feleknek a