Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

456 II. KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IRÁNTI JOGOK. kimutatása és a birtokbiztonság végett szükségesek, lehetnek, vagy természeti jelek, péld. folyók, hegyek; vagy emberi kéz által készíttettek, péld. fölemelt dombok, jelül állított kövek, faoszlopok stb. 539. §. Határrendezés jogi alapja. A törvénynek czélja lévén a birtokbiztonságot védeni, s egyszersmind a polgárok közötti viszálkodásókat, melyek a határok bizonytalansága miatt keletkezhetnek eltávoztatni: ezen czélok elérése végett gondoskodott, hogy a külön birtokokat kimutató határjelek épen és sérthetlenül fönálljanak; hogy igy mindenki előtt tudva legyen, meddig terjed birtoka, következőleg meddig terjesztheti élvezetét a nélkül, hogy az által másnak birtoka sértessék. Ezen gondoskodásánál fogva a törvény állított föl bizonyos intézvényeket, melyek részint a határjelek megújítására, s ekkép azoknak a romlás elleni megvédésére, részint a már megrongált határjelek kiigazítására vannak irányozva. 540. §. Határrendezés megkülönböztetése. Határrendezés a szerint, a mint a határjeleknek vagy megújítása, vagy kiigazítására van intézve, kétféle, u. m. a) Határjárás, b) határigazitás. a) Határjárás (novatio metarum seu reambulatio) a romlani kezdő határjeleknek kijavítása, s ez által azoknak romlás elleni megvédése. Ez, mint fogalmából látható, óvó intézmény a határok elromlása, következőn a határok fölött keletkezhető kérdések megakadályozása végett. Határjárás kétfélekép történhetik, jelesül: ad) Egyesség utján, vagyis egyik határos társ, a birtoka és határos társainak birtoka közötti határjeleket romlani látván, azokat barátságosan fölszólítja, hogy a kölcsönös béke és biztonság érdekében a határokat megjárván, az idő, vagy emberek által megrongált határjeleket javítsák ki; mi megtörténvén, a határjárásról okiratot készítenek. (1802: 23, 2. §.) Ha pedig a fölszólított határos társak a fölhívásnak nem engednek, ekkor a határjárás