Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

434 n. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. szaszerző testvér romlani engedte, péld. az é pi t v é n y e k ki nem igazíttatván, megromlottak, az általa okozott kár a fizetendő összegből levon a tik (683 i); ha pedig általa épitvények emeltettek, ezek az átadáskori értékben, és nem az épitési költségmegfizetése mellett, mintán az építtető nem annak, a mit elhasznált, de a mit másnak átad, értékét követelheti, fognak részére megtéríttetni (741 i). Egyébiránt ezen kereset megkezdése előtt a közöstársak, a visszaszerző társat a visszaszerzési összeg aránylagos részének ajánlata mellett, illetményük kiadására bíróilag megintetik, és ha az átadás megtagadtatván, a megintetett, a ki nem adásnak helyes okát, péld. hogy a megintetők jogos illetvényöknél többet kívántak, adni nem képes, nz e miatt okozott kárt és perköltséget megtéríteni tartozik. (735 i.) 1848 előtt ha az ingatlan zálog egy társ által visszaváltatott, a többiek saját részöket nem öröklési, vagy számolati, de visszaváltási osztály kereset utján szerezhették magukhoz. A keresetet pedig azért kellett visszaváltás végett is intézni, mert a visszaváltó társ, a zálogost képviselvén, a vagyont csak a zálogtóli fölszabadítás után, mi itélet által történhetett meg, lehetett osztály alá terjeszteni. (734 i.) Ezen keresetet illetőleg azt kellett megtartani, mikép ha egy vérrokon, a visszaváltó vérrokontól, a többi vér rokonok részeit is, mit tenni jogában állt, magához szerezni akarta, megkívántatott, hogy mindeniktől erre nézve engedményt eszközlött légyen; minthogy a birtokban lévő, szintúgy mint a fölperes, verség ben állván a vérrokonokkal, ezek részét egyenlő joggal bírhatta, következőn csak azoknak, kiktől a fölperes vérrokon engedvénynyel birt, és nem minden vérrokonok részét is egyszersmind köteleztetett kiadni. (735 i.) y) Közös, illetőleg osztatlan vagyon elidegenítését illetőleg; vagyis, ha a közös vagyont egy társ, illetőleg testvér, elidegenité, miután a közös vagyonnak a közöstársak, illetőleg osztatlan testvérek megegyezése nélküli minden terhelései és elidegenítései semmisek, s az ez iránt készült szerződések a biró által egyszerűen félretétethetők, a meg nem egyezettek saját részöket öröklési félretevő keresetben minden fizetés nélkül, visszaveendik; a vevőnek az elidegenítő társ vagy testvér ellen a vissza nem nyert összeget mint világos adósságot kereshetni jogaiévén. Ha azonban a vételi összeg aközösvagyonba befek-