Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KÖZÖS VAGYONBÓLI SZERZÉS, KÖZÖS VAGYON VISSZASZERZ. ÉS ELTD. 435 tetettnek kimutattatik, ez a meg nem egyezett társak által is kifizetendő. (1723: 47; 459 i.) Az elidegenítő közöstárs vagy testvér részét illetőleg azonban, miután saját vagyonáról mindenki szabadon ren­delkezhetik, a többieknek visszaszerzési keresetök nincs. (1848: 15, id. törv. szab. 4, 7. §§.) 1848 előtt a közös vagyonnak egy társ általi elidegenítése szintúgy mint jelenleg, semmis volt; sőt a fönállt ősiség elvénél fogva ha ősi vagyon idegenittetett el, a többi vérrokonok nemcsak saját részöket, de egyszersmind az elidegenítő vér­rokon részét is magukhoz visszaszerezhették; követ­kezőn az elidegenítés akár hiteles pecsét alatt, vagyis örök be­vállás utján, akár magán pecsét alatt, vagyis elzálogosí­tás által történt: a többi vérek saját részökre nézve a szerződést öröklési félretevő pörben félretétetvén, azt ingyen vették vissza; ha pedig az elidegenítő részét is magukhoz akarták szerezni, azt, ha az elidegenités zálogczimmel történt, és az előintés meg nem tétetett, zálog -átruházó, ha pedig bevallás utján történt, előintés hiánya miatt érvénytelenítő pörrel, azonban az egész zálogösszeget letévén, szerzették vissza. Szintúgy ha a test­vér az osztatlan jószágból csak a maga illetvényét idegenité el a többiek előintetése nélkül, azt elzálogosítás esetiben átruházási, be­vallás esetén, ha az elidegenítő testvér élt, előintés hiánya miatt, ha pedig elhalt, és sem gyermekei, sem szülői nem maradtak, miután ekkor testvéreket illetett az öröklés, jogsérelem miatt érvénytelenítő keresettel szerzették vissza. (1723: 47.) Továbbá, ha valamely osztatlan jószágot a testvér nem idege­nitett ugyan el, minthogy az még az apa által lőn elzálogosítva, s igy a testvér kezében nem volt, azonban ezen apai elzálogo­sításra a többi vérek előintetése nélkül, zálogpót­lékot (auctio) vett fői, ez esetben a többi testvérek az apai zálog­ból saját részöket visszaváltó, a zálogpótlékot föl­vett testvér részét pedig, miután ezen rész ugy tekintetett, mintha ezt a testvér a zálogpótlék erejéig elzálogosította volna, egyik testvér elzálogosított részét pedig a másik nem zálogváltó, hanem át­ruházó pörrel szerezhette magához, átruházási keresetben szerzették vissza; s igy ezen visszaszerzési kereset részint zálog­váltási, részint átruházási keresetnek czimeztetett (alap. 1723: 47; I: 60, és 1807: 9-ben); péld. Fehér Béla az apja által 30,000 írtban 28*

Next

/
Thumbnails
Contents