Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

OSZTÁLY FOGALMA, TÁRGYAI, KIVÉTELES JAVAK. 393 be; kivévén, ha bebizonyitatik, mikép azokat az apa az illetők r észébe adottakul tekintetni kivánta. b) Ugyszintén, ha a szülő valamely vagyont, akár öröklött, akár szerzeményi legyen az, egy gyermeknek eladás vagy jutalmazás czíme alatt átadta, miután a szülők bármi czím alatt és bárki részére szabadon rendelkezhetnek vagyonaikról, az átadott vagyon, osztály tárgyául nem szolgálhat. (1848: 15, id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 5. §. ) c) Ha a vég rendelő, bizonyos vagyont oly föltétellel zálogosított el, hogy azt a hitelező szabadon eladhassa, és egy örökös társ azt megveszi: ezen megvett vagyont a megvevő örökös, miután nem öröklés, de vétel alapján birja, osztály alá terjeszteni nem tartozik. d) Jogok, péld. terhelő haszonjog, névszerint a más földén lejárás, vízvezetés stb. osztály tárgyául nem szolgálnak, mithogy szabály szerint jogokat fölosztani nem lehet. Ugyanis a terhelő haszonjog, vagy több külön birtokon élveztetik, (péld. több szomszédok földein keresztül történik az átjárás) és ekkor ha a jog fölosztatnék, a különbirtokokat is föl kellene osztani, ezeket azonban, mennyiben több külön birtokosokat illet, fölosztani 1ehetlen; vagy pedig több külön birtokokról élveztetik a jog, (vagyis a szomszéd földén, több külön birtokokat illetőleg történik a legeltetés) ekkora jog fölosztható ugyan, de csak idő, vagy mérték szerint, péld. hogy mindenik birtokos egy egy nap élvezze egymás után a legeltetést, vagy mindenik egy vagy két barmot legeltethessen. Ezért van, hogy a köz örökségi vagyont illetvén a más földéni legeltetés, vagy más terhelő haszonjog: ha az örökség több örököstársak között fölosztatik, a terhelő haszonjogot idő vagy mérték szerint föloszthatják. Más egyéb esetekben, a jogok osztály alá nem jőnek, sem idősem mérték szerint; ennélfogva két egyén, valamely földön átjárási joggal birván, ha egyik az utat kiigaz i ta tj a: a másik jogélvező ellen, osztály alapján költségei megtérítését nem követelheti, de miként azon egyén, a ki jó és helyes gondoskodásból, valamely távollevő vagyonára költséget fordít, költségét hasznos gondoskodási keresetben (actio negotierum gestorum) követelhetendi.