Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

376 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. 468. §. Szerződési és viszonhitbér iránti jogelvek. Szerződési és viszonhitbér iránt következő jogelvek léteznek: a) Mind a férj nejének szerződési hitbért, mind a nő férjének viszonhitbért házassági szerződésben, vagy a házasság alatt akármikor kötelezhet. b) Mindkétféle hitbér, bármily nagy összeget képezzen is, akár öröklött, akár s z e r z e m é n y i vagyonok léteznek, egészen kifizettetik, kivévén, hatörvényes részszel biró egyének lévén, a hitbér a törvényes részre kiterjedne, amikor az a törvényes rész kiegészítéséig leszállitatik. (1848: 15, id. törv. szab. 4, 8. §§. 1. 462. §.) 1848 előtt szerzemény hiányában az öröklött vagyonokból mindkettő akkor fizettetett ki, ha a kötelezett öszszeg szerfölötti nem lévén, a kötelezés az öröklött javak elidegenítésére czélzottnak nem tekintethetett, különben kisebbre leszállitatott; és igy péld. ha a férj, kinek szerzeménye nem volt, ősi vagyona pedig 100 ezerét tett, nejének 60^000-et kötelezett hitbérül, ezen összeg, miután az értékhez képest igen nagy összegre ment, kisebbre leszállitatott; igy történt a viszonhitbérrel is ha ez szerfölötti volt. (824 i.) 469. §. Hitbér jogi alapja. Hitbért a törvény csak az özvegységben maradt nőnek rendelvén, ha férjénél előbb meghal a nő, ennek utódai hitbért nem követelhetnek, (Visnyovszky Erzsébet hitbér pör 1820. ll.febr. hétszem.) Némelyek ez ellen felhozzák: a) Verbőczi I: 93. cz ím ének 6. §-át, mely igy szól: meghalván a nő, ha még hitbére ki nem adatott, utódai azt követelhetik. Felelet: ezt ugy kell érteni, hogy a nő férje halála után életben maradván, ha özvegysége ideje alatt hitbére ki nem adatott, utódainak azt követelni joguk van. b) I: 109-ik czímét, hol az mondatik, miszerint a nő, hitbérét férjének három esetben elengedheti, nevezetesen ha a nő javaiban a férj javításokat tett, ha azokban befektetései vannak, végre, ha elhalt nejeért a férj, ha azt túlélte, szent áldozatot tétet, s ebből némelyek következtetik, hogy ha előbb halt is meg férjénél a nő, de a hitbért el nem engedte, utódai kereshetik.