Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

VISZONHITBÉR. HITBÉR JOGI ALAPJA, 377 Felelet: a hitbér elengedése azon föltételen: ha a nő férjénél tovább él, alapszik; régibb időkben nevezetesen a pénz szűke miatt a férj, testvéreit akarván ezen tehertől megszabadítani, nejével oly egyezkedést készitett, hogy ha a nő előbb meghai, érette férje szent áldozatot tétet, ha pedig a férj hal meg előbb, a nő hitbérét férje utódaitól nem követelendi, s igy ez, mind a férj, mind a nő részéről, jövőrei szerződés volt. c) II: 43, czím 4. §-át, melyben irva van, hogy a nők nagyobb hatalmaskodás miatt hitbéröket elvesztik. Felelet: a nőkön itt özvegységben lévőket, kik t. i. özvegyjog czíme alatt férjök javait birván nagyobb hatalmaskodást követnek el, kell érteni, egyéb vagyonuk, melyből vérdíj oka t ki lehetne venni, nem lévén, hitbéröket elvesztik, mert a férj éltében, a nő hitbére még csak reménybeliség volt, s igy ezzel bizonyosan sem a törvény, sem a megsértett fél, nem fognak megelégedni, hogy pedig előre kivétessék a hitbér, az, miután nem tudja senki, vájjon a nő túl fogja-e élni férjét, s igy a reménybeliség valosuland-e, meg nem történhetik. Végül jegyezzük meg, miszerint a 809-ki felső Ítélet igy szól: a szerződési hitbér a nőt csak akkor, ha férjénél tovább él, a törvényi ellenben akkor is, ha férje előtt elhal, illeti, csak hogy ez esetben is a férj halála után lehet a kiadást követelni; és ennek okául az hozatik föl, mert a szerződési hitbér szabad tetszésből eredvén, ezt ha a nő férjénél előbb meghal, az 1687: 11 szerint hitvesi öröklésnél fogva férje örökli, s igy ez a férj utódaitól nem követelhető; a törvényi ellenben tartozás szerű kötelezetség lévén, a férj ezt nem örökli, hanem utódai a nő utódinak kifizetni kötelesek. Erre azt feleljük, miszerint az 1687: 11 szerint a férj a nőnek ha ez előbb elhal, minden szerzeményét örökölvén, miután a törvényi hitbér, ha bár ez a férj részéről tartozásszerű kötelezetség is, a nőnek szintúgy mint a szerződvényi hitbér szerzeményét képezi, ennélfogva a törvényi hitbért, épen azon oknál fogva mint a szerződési hitbért, vagyis mint a nőnek szerzeményét, a nő halála után az 1687: 11 szellemében a férjnek kell ö r ö k 1 e n i e, következőn a férj, nejénél tovább élvén, sem törvényi, sem szerződési hitbér iránt keresetnek helye nincs; s igy megmarad ezen itélet ellenében is a hitbér iránt föntebb kimondott elv: miszerint a nőnek csak akkor, ha férjénél tovább él, s igy özvegységre