Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

372 n. KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IRÁNTI JOGOK. 6 terhei letörlésére fordítandók, és igy azokban a másik hitvesnek öröklésjoga megszűnik; ellenben a közszerzeménynek az élő hitvest illető felerésze, minthogy ez őt tulajdonjoggal illeti, az elhalt hitves adóssága fizetésére el nem vétethetik. c) Ha a házasság alatt a szerzeményeket élelmökre fölemésztették, és az élő hitves bebizonyitja, hogy a fölemésztés az ő akarata ellenére történt; következőn, ha ezt bizonyitani nem képes, akkor a közszerzemény az ő megegyezésével tekintetvén fölemésztettnek, az mint a két hitves által fölemésztett vagyon elenyészettnek tekintetik. Ezeken kivül özvegyi öröklésjoga az élő hitvesnek megszűnik, ha az elhalt hitves, házasság előtti vagyonai és a közszerzeménynek őt illető felerészéről végrendelkezett, a mennyiben özvegyi öröklésnek ezen előbb emiitett vagyonokban van helye. Jegyzet. 1848 előtt, ha egyedül az elhalt férj vette is fö 1 az adósságot, és az életben maradott nő az adóslevelet alá nem irta is; a nő mind özvegyi öröklését, mind közszerzeményjogát elvesztette, azon okból, mert az adományiság elvénél fogva, a vagyonok, mint hadi érdemért adatni szokott javak egyedül a fiak, mint hadviselésre képes egyének által szereztetni gondoltattak, és igy a vagyonokban a férj fő szerzőül tekintetvén, a nőnek mind özvegyi öröklése, mind közszerzeményjoga a férj tetszése és akaratától függött, és igy adósságot szedvén föl a férj, ezen adósságok voltak kifizetendők; más részről az ősi javak, mig szerzemények léteztek az 1723: 49 szerint semmi teherrel nem illethettek (711 i). Jelenleg az adományiság megszűntével, a vagyon szerzés alapjául a fegyverviselés és hadi érdem tekintetni megszűnvén, a vagyonszerzésre a nők és férfiak egyenlő befolyással levőknek, és igy egyenlően közszerzőknek tekintetnek; miért is a férj a nőtől az ezt illető részt semmi rendelkezés által el nem veheti, s igy a férj adóssága letörlésére nem forditathatik. (1848: 15; id. törv. szab. 20. §. ősis. rend. 1, 6. §§.) Továbbá 1848 előtt, ha az ősi javak elidegenittettek, a hitves nőnek mind özvegyi öröklése, mind közszerzeményjoga hasonlókép elenyészett, azért mert az ősiség elvénél fogva bármennyi szerzeményei voltak valakinek, mig az általa elidegenített ősi javak helyre nem