Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ÖZVEGYI ÖRÖKL. ÉS KÖZSZERZ. JOG ELVESZ. ÖZV. ÉS HAJ. JOG KÜL. 373 állíttattak, szerzőül nem tekintetett. (1723: 49.) Jelenleg mindenki mind öröklött, mind szerzeményi vagyonáról teljes joggal rendelkezhetvén, ha öröklött javait elidegeniti is, az senkinek sérelméül nem szolgálhat, és iránta senkinek keresete nincs, kivévén ha vesztegető lévén, a gyermekek vagy ezek nem létében a szülők törvényes részök erejéig lezárolást kértek. És ily esetben a gyermekek, illetőleg a szülőknek a vagyon felerésze átadatván, a fönmaradt részből a nőnek az őt illető közszerzeményi felerész átadandó; természetesen következvén, hogy ha a törvényes rész kiadása a megmaradt öröklött és az elhaltat illetett szerzeményi vagyonokat teljesen fölemészti, a nő özvegyi öröklésjoga megszűnik. Itt az özvegyjog és volt hajadonjog közötti különbséget szükség megemlítenünk. 463. §. Özvegyjog és volt hajadonjog közötti különbség. Özvegyjog különbözött a volt hajadonjogtól ezekben: a) Özvegyjog az özvegynőnek, hajadonjog az árvaleánynak adatott. b) Özvegyjog a férjnek, hajadonjog az apának javaiból adatott. Megegyeztek ezekben: ad) Mindkét jog oly javakból adatott, mikből az özvegynő, s illetőleg a leányág nem öröklött. bb) Akár a nő az özvegyjogi birtokból, akár az árvaleány a hajadonjogi jószágból kivettetett, alispán által az elvett javakba, miket a kivetők eskü alatt fölfedezni kötelesek, visszahelyeztetett, s az árvaleány anyjának hozományát, valamint hitbérét is a haszonvételekkel együtt, úgyszintén a kivetett özvegynő hozományát, a haszonvételekkel, s hitbérrel együtt visszanyerte. (820 i) cc) Mind hajadon, mind özvegyjog oly javakból is adatott, mik ugy voltak szabályozva, hogy a fi ág kihaltával a leányág a befektetési összeget örökölje, minthogy a leány mig férjhöz nem ment, apját; az özvegy szintén mig özvegységben maradt, hitvesét képviselte, s igy a javakból őket kizárni nem lehetett. (I: 29, 30, 98; 431, 823 i. i.)