Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

368 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. ság alatt befektetéseket tőn, mint ezeknek tulajdonosa; s igy, ha mint gyám, benmaradt is a nő javaiban, ezeket, mihelyt a gyermekek nagykorúságot értek, s egyszersmind a házasság alatti befektetései, még pedig a saját pénzéből eszközlött befektetések egészen, a női jószág jövedelmiből tett javítások pedig felerészben nekie kifizettettek, a gyermekeknek átengedni tartozott. Azonban a föntebbi hiányokért a férj következő kedvezményekben részesült: ad) Felelőség nélküli gyám sági jog, neje javaiban, azaz a férj, mint gyermekeinek gyámja, benmaradván a nő javaiban, ezeknek jövedelmeiről, ha más nővel házasságra lépett is, számot adni nem tartozott, ha azonban a gyámsági idő alatt a jövedelmet gyermekeinek javaiba befektette, miután ezt mint gyám s igy gyermekei javára tevé, a befektetésekért kártalanítást, mint ezt a házasság alattiakra nézve tehette, nem igényelhetett, de azokból csak mint gyám, a jövedelem hatodrészét követelhette. (I: 51, 53, 59, 1715: 68, 841. i.) bb) Teljes közszerzemenyi jog, vagyis a férj (csak a nemesi joggal birtak és tisztesb rendűek között. 1. végrendelet) az egész szerzeményről, mit nejével együtt szerzett, bár gyermekei maradtak, vagy neje élt is, szabadon rendelkezhetett. (525, 631, 711, 727, 807 ii.) Jelenleg a hitvesek közötti viszonosság elvénél fogva, az ész jogi egyenesség alapján, mindkét hitves a közszerzeménynek feléről teljes joggal rendelkezhetik, és igy minden, az özvegynőt illetett törvényi kedvezmények, jelesül özvegyjog, özvegyi öröklés, a férjre is kiterjesztve lévén, természetesen következik, hogy a kötelezetségek is szintúgy a férjre, mint a nőre, kiterjesztetnek, következőleg a férj ujabb házasságra lépvén, ha az elhalt hitves vagyonaiban mint gyermekeinek gyámja benmarad, miként a nő a vagyonokról számadással tartozik. 457. §. Ozvegyjog tárgyául szolgáló vagyonok. Özvegyjog azon javakból adatik, mikből az Özvegynek sem özvegyi öröklése, sem közszerzeményjoga nincs. (I: 67. Sig. VI: 18. Ul. I: 63.) Ennélfogva jelenleg, a szerint a mint vagy végrendelkezett az elhalt hitves, vagy nem, külön-