Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ÖZVEGYJOG KIADÁSÁNAK MÓDJAI. 369 böző javakból adatik; jelesül, ha a közszerzemény felerészén kivül, mikről nem lehet végrendelkeznie, egyéb vagyonairól végrendeletet tett, és a hátramaradt hitves tartásáról nem gondoskodott, akár öröklött a vagyon, akár szerzemény, ezekből adatik, és azt a végrendeleti örökös kiadni köteles. (1848:15, id. törv. szab. 2, 16. §§.) Ha végrendelet nincs, akkor az öröklött vagyonokból, minthogy egyéb vagyonokban az élő hitvesnek özvegyi öröklése, illetőleg közszerzeményi joga van, adatik. 1848 előtt ellenben következő vagyonokból a szerint a mint különböző örökösök által adatott; jelesül: a) Gyermekek által adatott az ősiekből, és a férj bevaIIás által szerzett vagyonaiból, ha a nő neve a szerzeményi levélben beirva nem volt. (I: 102.) b) Szülők által szintén az ősiekből, és az adományi szerzeményekből, ha ezekben a szülők neve volt beirva. c) Testvérek által, ősiekből, továbbá osztatlan állapotban szerzett adományi szerzeményekből, ha a nő neve nem Íratott be, végre osztott állapotban szerzett adományi javakból, ha a testvérek nevei beírattak az adományi levélbe, végre d) Kir. ügynök, avagy a fölkérő adományos által az adományi javakból, akár ősiek, akár szerzeményiek. (823 i.) 458. §. Ozvegyjog kiadásának módjai. Özvegyjog négyféleképen szokott kiadatni, nevezetesen: a) Vagy együtt lakik az özvegy gyermekeivel elhalt hitvese vagyonaiban, vagy ha meg nem egyezhetnek, b) Egy részjószág kiszakasztatik, és az özvegynek törvényi zálogban a hitbér, illetőleg viszonthitbér értékéig özvegyjog czíme alatt átadatik, vagy c) Egyszer mindenkorra kölcsönös egyezkedés szerint, pénzzel kifizettetik, végre d) Évenként özvegyjog fejében bizonyos évpénz fizettetik. Egyébiránt az özvegyjog, ha az elhalt hitves arról végrendeletileg nem intézkedett, vagy iránta az özvegygyei egyesség nem eszközöltethetik , az özvegy polgári helyzete, továbbá a vagyon mennyisége, végre azon vagyonra nézve, mit az özvegy közszerzemény és özvegyi vagy hitvesi öröklés fejében nyer, tekintettel, a bíróság által határoztatik meg az 1840:8. t. cz. 16. §. szellemében. Kallós L. Polgári jog. 24