Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ÖZVEGY JOG, HITBÉR, HOZOMÁNY, JEGYAJÁNDOK. 367 ját, felelőségmentessé tévén, saját fentartását azon yagyonokból eszközölhetni megengedte. (1715: 68.) Az özvegyjog és özvegyi öröklésnek a férj és nőre egyenlően kiterjesztése által tehát változás állott elő az özvegyférj és özvegynő helyzetére nézve. (1. 456. §.) b) 1848 előtt özvegyjog az özvegynőnek nemcsak ősi, de a férjnek bevallás utján szerzett oly vagyonaiból is, melyekre nézve a szerzeményi levélbe a nő neve nem Íratott be, adatott, minthogy ezekben az özvegynőnek öröklési joga nem volt. Jelenleg a szerzeményekben minden kivétel nélkül özvegyi öröklésnek helye lévén, azokból özvegyjog nem adatik. 456. §. Férj és nő helyzetét illetőleg előállt változás, özvegységre jutás esetén. Férj és nő helyzetén következő változás állóit elő özvegységre jutás esetében; u. m. 1848 előtt özvegynőnek következő kizárólagos jogai voltak az özvegyférj fölött: a) Özvegyjog, vagyis a nő elhalt férje ősi javaiban lakást, tartást, kiházasitást nyert. b) Özvegyi öröklés, vagyis a nőnek, férje házasság előtt szerzett ingó és zálogjavaiban, úgyszintén a házasság alatt férjével együtt szerzett ingó, zálog és bevallás utján nyert javaknak, ha a bevallási levélbe a nő neve beíratott, felében, mint a férjet illető részben, a gyermekekkel egyenlő osztályrésze volt. (I: 102.) c) Közszerzeményi jog-, vagyis a nő, házasság alatt férjével együtt szerzett ingó, zálog és bevallási javaknak, ha a bevallási levélbe a nő neve beíratott, felét mint közszerző nyerte; és így a közszerzeménynek, a nő felét nyerte mint közszerző, a másik felében pedig mint férjét illető részben, miután a nő férjét képviseli, özvegyi örökléssel bírt, azaz, a gyermekekkel egyenlően csUozott. (718 i) Özvegy férj ellenben nem birt sem özvegy joggal, azaz a férj, neje elhaltával ennek ősi javaiból lakást, tartást és kiházasitást nem nyert; sem özvegyi örökléssel, vagyis a férjnek, elhalt neje házasság előtti szerzeményeiben a gyermekekkel osztályrésze nem volt; következőn a férj elhalt neje ősi és szerzeményi javaiban másként ben nem maradhatott, hanem mint gyermekeinek gyámja, vagy ha a nő javaiban a házas-