Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

366 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. Jegyzet. 1848 előtt ha az öröklés tárgyát képező javak zálogban voltak, előbb zálogból kiváltandók, és ennek megtörténtével vala irántok öröklési kereset indítandó. Továbbá, 1848 előtt öröklési keresetekben, minthogy ezen keresetek mindkét félt illető jogközösség alapján inditatnak, pör költség nem folyt, kivévén ha valamelyik fél alaptalanul pörlekedett; jelenleg hogy az ok nélküli keresetek általi háborgatások akadályoztassanak, ezen pörökbenis szintúgy mint más pörökben a vesztes fél a pörköltséget fizetni köteles, (id. törv. szab. 88. §. 1840: 15. II. r. 128. §.) Az özvegyjog, hitbér, hozomány és jegyajándok, az öröklés többi tárgyai fölött, különös tulajdonokkal birván, az azokra vonatkozó elvek, különváltan az alább következő czikkben adatnak elő. /. Czihh. Özvegyjog, hitbér, hozomány és jegyajándok. 455. §. Ozvegyjog fogalma. Özvegy jog (jus viduale) az életben maradt hitvesnek (akár férj, akár nő legyen) lakás, tartás és kiház asitás joga., elhalt hitvese azon vagyonaiban, melyekben sem özvegyi öröklése, sem közszerzeményi joga nincs. Jegyzet, a) 1848 előtt ezen jog, valamint az özvegyi öröklés, egyedül az özvegy nőt, de az özvegyférjet nem illette: jelenleg a hitvesek közötti viszonosság elvének megállapítása következvén mind az özvegyférjet, mind az özvegynőt, egyenlően illeti. És ez az egyenesség elvével teljesen megegyez; mert igaz ugyan az elv, hogy a férj nejének és nem a nő férjének, tartozik tartási kötelességgel, azonban ezen elv rendelkezése a házassági kötelék fönmaradásán tul nem terjedhet. A házassági kötelék fölbomlása után ugyanis a férjre nehezebb állapot következik, jelesül, megfosztatván segédtársától, az életterhei egyedül reá nehezednek, következőn az egyenesség elve kivánja, miszerint a törvény, neki, az elveszett segély helyett védelmet nyújtson az által, hogy az élet könnyitéseül tartást enged elhalt neje vagyonaiban. És ezt törvényünk, hallgatag el is ismerte, mennyiben az özvegyférjnek nem rendelt ugyan nyilvánosan tartásrészt, de neje vagyonaiban őt, mint gyermekeinek gyám-