Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Előismeretek
BIRTOKON BEL. ÉS K1V. FÖLVITEL, RÉSZHELYEK 17 dályoztatván, nem csak alak hiányokra, hanem az érdemre is lehetett szólni, hosszú útú pöröknek, a többiek pedig, minthogy bennük ha a végrehajtás ellentállás által megakadályoztatott, csak alak hiányok hozathattak elő, rövid útú pöröknek neveztettek. 20. §. Birtokon belől és kivüli föl vitel értelmezése. Ezen kitétel: birtokon belöli és kívüli fölvitel, annyit jelent, mint végrehajtás előtt és után a pört felsőbb biró v i z s g á 1 a t a e 1 é b e t e r j e s z t e n i, azaz: ha a pör birtokon felül felvihető, akkor a marasztott fél ellen, ha ez felhivatkozott: mindaddig mig a pört a legfelsőbb törvényszék (ha ugyan egészen ehöz kivánja felterjeszteni) meg nem vizsgálta, végrehajtás nem intéztethetik, ha pedig birtokon kivül vihető föl a pör, bár a marasztott fél fölhivatkozik is, az elmarasztó itélet mindazáltal végrehajtatik, s a pör csak végrehajtás után terjesztetend fel. 21. §. Részhelyek és székek ismerete. Részhelyeknek (partes regni) neveztetnek az ország némely megyéi, melyek a hajdani zavaros időben, mint részei az országnak átadattak a győzelmes erdélyi fejedelmeknek, ilyenek: Máramaros, Bihar, Zaránd, Közép-Szolnok, Kiaszna és Kővár; később ezen szakadás megszűnt ugyan, de azon megyék a részhelyek nevezetét föntartották. Rész székeknek (partes judiciorum) pedig az a 1ispán és szolgabi ró törvényszékei, minthogy ezek hajdan csak a megyétőli kiküldetés után Ítélhettek, mint küldöttei a megyének, később ezt is eltörölte az idő, de a régi nevezet fönmaradt (fora pedanea. ) Itt meg kell jegyeznünk, miszerint a megyei birák és kerületi táblák: albiróságnak, a királyi és hét személyes tábla, főtörvényszéknek neveztetnek. 22. §. Törvénykönyveink ismerete. Polgári törvényeink következő két könyvben foglalvák: 1. Törvénytest vagy törvénytár (corpus juris hungarici), mely Rudolf alatt szedetett össze Mozsóczi által 1584-ben e következő elemekből áll: a) Verbőczi hármas könyve; b) Végzemények; <) Végzemények tartalma; d) az egyetemes jog leltára; ej honosultak névsora; f) büntetői eljárás^ melyet III. FerdiKallós L. Polgári jog. 2