Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Előismeretek
18 ELŐISMERETEK. nánd a német tartományi büntető törvénykönyv szerint dolgoztatott ki, de nálunk mint a nemzet szellemével ellenkező, rokonszenvre nem talált; ^törvénykezési rendszer mit Kittonies irt; h) száz kétség és ellenzés, miket ugyan ő Verbőczi hármas könyve ellen készített; i) tárnoki törvényezikkek; k) katonai törvénykezés, a becsület ügyekben; l) eskü külön nemei; m) királyok, megyék, nádorok, s egyház főnökök névsora; n) katonai szabályzat Mária Terézia idejéből 1747-ben. 2. Hármas könyv. Mielőtt ezen könyvre áttérnénk, annak szerzőjével kell megismerkednünk. Verbőczi István született HfiO-ban Ycrbőczön, Ugocsa megyében.— Atyja János, ügyvédi hivatalt viselt egyén , anyja DeákApollónia volt. Az élet változása csaknem minden szakain átment. 1505-ben országbirói itélőmester volt, s ezen hivatalában készité az érintett hármaskönyvet. 1517-ben királyi személynek, s közméltányu müveiért az ország által minden telektől 5 dénárral jutalmaztatott. — Később a pápához és a német birodalmi császárhoz több követségeket teljesített.— 1525-ben a Hatvanban tartott nemzetgyűlésben nádori székbe emeltetett, következő évben társával, fogadott atyja Zób Mihályival száműzetett, és a hon ellenének nyilváníttatott. A mohácsi vész után Zápolyának kanczellárja és helyettese lön, s Izabella nevében követségbe menvén Konstantinápolyba, a török hadsereget behívta az országba; utóbb a török uralkodása alatt Budán mint biró hivatalnokoskodott, s ugyanott 1542-ben meghalt, — Fia Imre, tolnai főispán volt. A hármaskönyv, melyben Verbőczi a nemzetnek nemcsak szokásbeli, hanem alkotott törvényeit is összeszedte, (de minthogy ezek addig összeszedetlen voltak, a szokásbeliek neve alatt jöttek elő) három részből áll, ezeket megelőzi az előszó 1G czímre osztva. Az első rész 134, a második 8G, a harmadik rész 30 czímből áll, melyeket szakokra Szegedi felosztott. Ezen könyv keletkezését a törvénykezésekben előállt zavarok okozták. Nevezetesen, miután a törvény nem volt megirva, egyik egy, másik másféleképen értelmezte azt, és a birák hasztalan mondák, hogy a törvény ezt vagy amazt rendeli, mert a pörlekedő felek vagy más biró általi ellenkező értelmezést hoztak fel, vagy azt mondák, hogy a törvény azon értelmezése nem hTüyes, mert nálok a szokás azzal ellenkező értelmezést vitt be, és hogy értelmezéseket érvényesítsék, embereket vittek a törvényszékre, s ott lárma és sokaság által vívták ki a mit akartak; ekép a törvényszéken nem jog. de az erő győzött, ugy
