Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

228 H- KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. nál töbet vesznek tőkéik elvesztése végett (1723: 120), k. és rendezett tanácsú városok ellen 2000 ft. megvétele végett, ha a birák választásában vallásra tekintenének, vagya honpolgárokat, (1848 előtt csak a nemeseket) városi birtok vételében akadályoznák (1655: 34); úgyszintén atilos játszók, valamint azok ellen, kik házukban az ily játékot megengedik, 100 arany megvétele végett. (1791: 31.) c) Keresetet emelni a szabadalommal visszaélők, jelesül a törvényhatóságok ellen, ha ezek elbocsátanák kedvezésből a büntevőket büntetlen, (II. 12. Máty. VI: 38, Ul. II: 19. 1655: 38, 1563: 41. 1715: 48.) d) Oltalomlevél megsértői ellen (1723: 10.) e) Roszlelkü adomány nyerők (1622: 46.) /) Bányabért megtagadók. (1574: 19.) g) Fegyverszünet megsértői ellen. (1536: 52.) h) Hűtlenek ellen. (1715: 7, 1723: 9, 1741: 26, 1791: 56.) i) Közalapitványipénzeknek kellő biztosítéknálkülkamatra kiadói ellen, minthogy a fejedelemnek mint főfelügyelőnek gondoskodnia kell, hogy az alapítványi pénzek megóvassanak, és így az alapítók akaratának elégtétessék (297. Ítélet) 339. §. Kir. ügynök jogai. K i r. ü g y n ö k következő jogokkal bir: a) Nagyobb hátaimaskodási büntetésben, azaz javai elvesztésében s fejváltságban mint kir. ügynök nem marasztaltathatik. (II: 39.) b) A ki őt törvényes foglalkozásában megveri, vagy akadályozza, nagyobb hatalmaskodást követ el. c) A fejedelem helyett esküt tesz, valamint az egyházfőért, ennek tiszte teszen esküt. (II. 39.) d) Azon javakra nézve, melyek a korona birtokába bármikép jutottak, az iratokat előmutatni nem tartozik, (u. o.) e) Az ügynöki pörökben, ügyvédeket vall. /) A kir. táblánál ül azért, hogy ha a törvénykezők javaiban a koronának joga (1848 előtt kihalás és hűtlenség, jelenleg kihalás és végrendezéstelenség folytán) födöztethetnék föl, erre nézve a korona nevében avatkozhassék, továbbá ottan, valamint a kincstárnál szavazata is van, de pőréinek megvizsgálásakor jelen nem lehet. (Alb. 23, 1723: 19.)