Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KIR. ÜGYNÖK JOGAI. 229 g) Az 1715. előtt hűtlenség miatt elkobzott javakat illetőleg, törvény elébe állni nem tartozott, hanem a követelő fél, folyamodványi útra utasítva lön, azaz, ha az ily javak iránt visszaszerzési kereset a nélkül, hogy ennek folytathatására, a fejedelemtől engedély kéretett volna, inditatott, azon kereset leszállítva lön. (1681: 11, 1687: 7. 1715: 9; 317: 440 ii) h) Régi, (azaz 32 évnél régibb; kihalás esetében ugyan jogbizonyitás mellett vehette kezéhöz a kihalt vagyonát: de uj (azaz 32 évnél korábbi) kihalás esetében minden jogbizonyitás nélkül; még pedig ad) Ha nyilvános volt a kihalás: joga volt nekie épen ugy, mint nyilvános öröklés alkalmával a vérrokonoknak, önhatalmúlag, vagyis tény erejével (via facti et non juris) a jószágot elfoglalni. Nyilvános öröklés esete az, ha az elhalt után gyermekek, vagy szülők, vagy testvérek maradnak, vagy ha távolabbi vérek is, de ezek, vagy elődeik, és az elhalt, vagy annak elődei között a vagyonra nézve az elhalás előtt 60 évnél előbb osztály történt. Nyilvános kihalás esete pedig az, ha az elhalt után semmi rokonok nem állnak elő, kik a vagyont illetőleg, öröklésjogot igényelnének. bb) De ha kétes volt a kihalás, azaz oly távolrokonok álltak elő, kik az elhaltai, vagy annak elődeivel az elhalás előtt 60 vagy több évvel osztoztak, ugy hogy ezek, úgyszólván, a régóta megszakadt vérviszony miatt csak névrokonokul tekinthetők: ekkor a kir. ügynök tény erejével nem foglalhatta el a kihalt vagyonát, hanem az elhalástól egy év alatt zárkeresetet kellett inditnia a megye mint a zár birája előtt, melyben az öröklésjogot igénylőket kényszeritette, az elhaltali vérségöknek származási rend és a vagyonban megtörtént osztály kimutatása általi bizonyítására; mit ha az igénylő felek teljesíteni képesek voltak, a vagyon nálok meghagyatván, a kir. ügynök által a kir. tábla előtt szintén a kiszabott egy év alatt kényszeri tettek a vagyon iránti adóin á n y o s jogukat bizonyítani, épen ugy mint jogpörben kívántatott ; és ha ezt kimutatni nem tudták, a vagyon a kir. ügynök részére az időközben bevett minden jövedelmekkel együtt átadatott, ezen idő alatt érvénytelenség terhe alatt az igénylő felek a vagyonból semmi elidegenítést nem tehetvén. Itten tehát a kir. ügynök, ámbár fölpörös volt, s igy a közszabály szerintőt, mint fölpöröst, kötelezte volna a bizonyítás: mindazáltal