Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

216 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. által szerezvén jószágot csak fiágra, később mint szerző, mindkét ágra rendelte, és ezen rendelkezésre jóváhagyást kért kétes záradékkal, ez esetben a jog elvei szerint, a jóváhagyás, miután a legközelebbi záradék a végrendeletben mindkét ágnak adá a jószágot, mindkét ágat jelentett; és mégis a 310 felső Ítélet azt rendelé, hogy a jóváhagyás nem a végrendelet, de a vallomány záradékát kövesse, következőn a nőágtól a hág kihaltával a jószág elvéve lön. 314. §. Az első szerző rendelkezése szabályozta a jogviszonyt. A záradék után figyelni kellett az első szerző rendelkezésére, minthogy a szerző a záradék ellenére is a jószágot akár ingó, akár ingatlan volt az, tetszése szerint szabályozhatta, azonban csak a szerzeménylevél határai közt,igy péld. ha a fiágra szerzett jószágot mindkét ágra rendelte, ez esetben mig a fiág életben volt, miután a kir. ügynököt a fiág életben levén, nem érdekelte, akár a fiág kizártán, akár mindkét ág birta a jószágot, mindkét ág birta azt, de ha a fiág kihalt, a kir. ügynök adott jogánál fogva azonnal visszavette. (I: 5, 57: 724 i.) Ellenben ha mindkét ágra szerzett javait csak fiágnak hagyta, azokat természetesen mig a fiág élt, nem birhatta a leányág, de a fiág kihaltával a nőág az első szerzés jogánál fogva kezéhöz veendette. (314 i) Egyébiránt tartsuk meg, hogy egy családág ténye a másik ágat nem kötelezhette, s igy egyik osztályos testvér, péld. Vas Géza ága a fiág jószágába beeresztvén a nőágat, azért a másik testvér péld. Vas Tivadar ága a maga osztályrésziben a leányág ellen kizáró port indithatott. (730 i.) Megjegyzendő: ha a szerző, a fiágra szerzett jószágot mindkét ágra érvényesen akarta rendezni, hogy t. i. a fiág kihaltával a leányág birtokban maradjon, szükség volt, hogy mindkét ágra jóváhagyást eszközlött legyen. Ha azonban a szerző apa nem szabályozta a jószágot, hanem a vagyont fiának hagyta végrendeletben, melyben a fiu utódiról emlités nem történt; ekkor a fiu, miután az apa fiának utódait a végrendeletben nem érintvén, azoknak öröklését fiának szabályozhatni átengedte, azon jószágot szabályozhatta, de ha ez sem tőn rendelkezést a jószágban, ekkor az öröklési rend a záradék értelmében történendett. (693 i.)