Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ELSŐ SZERZŐ RENDELKEZÉSE, ÉS A JÓSZÁG TERM. ÁLTALI SZABÁLY. 217 315. §. A jószág természete szabályozta a jogviszonyt. Ha sem záradék nem volt, sem az első szerző nem rendelkezett, vagy ezekből a jogviszony ki nem tűnt, ekkor figyelembe kellett venni a jószág természetét, jelesül: a) A cserébe vett jószág az adottnak természetével birt (620 i), vagyis, a ki fiágot illető jószágot adott, bár nekie a másik cserélő fél mindkét ágat illető javakat adott, nála csak fiágat illettek, ez történt a másik cserélő fél részeiről is, azaz, nála a neki adott íijavak, minthogy a cserébe adott jószágnak lettek képviselői, szintén mindkét ágat illeténdettek. b) Elévülés által szerzett javak azon ágéi lettek, mely azokat az elévülési idő alatt bírta. (I: 78.) c) Ingók, ugy szintén a zálog, és vallomány által szerzett javak, mint pénz képviselői, mindkét ágat illettek. d) Negyed, fej váltság, hitbér, mint szintén pénz képviselői illettek mind a két ágat. 316. §. Kivételek a föntebbi esetekre nézve. Az ingókra nézve; azon ingók péld. gazdasági szerek, és épitvények, miket az apa a fiág kizáró javaiba befektetett, vagy a lak kizártán a fiágat illetvén, az apa ebben lakszereket készítetett, minthogy az apa keresményéről rendelkezvén, eléggé kijelenté akaratát, egyedül a fiágat illették. (696 i.) Továbbá zálogra nézve; ha osztályos fivér, osztályos fivérnek zálogosított el fiágat kizártán illető jószágot, ennél is megtartotta a jószág természetét, és csak fiágat illetett, de a befektetett pénzben a fi és nőág osztoztak. (719, 731 ii.) ügyszintén a vallományra nézve; ha szabad rendelkezésre vétetett a jószág, és csak fiágra r e n d e 1 é a szerző a jószágot, ez csak fiágat illetett. Itt viszonyban kell tennünk, a fiágat illető vallományi javakat, a fiágra kért vegyes adománynyal; ebből a leányágat, minthogy ők a fiág kizárásával adományt nem szerezhettek, és igy reájok nézve azon pénz elveszett volna, ha ugyan az első szerző más rendelkezést nem tett, hogy ti. a nőág is öröküljön, ki kellett fizetni; ellenben a fiágra kizártán szerzett vallományból, minthogy vallományt, kizártán a leányágra is lehetett szerezni, s igy a szerző apa, ha akart, részökre kizártán vallományt szerezhetett, nem kellett kifizetni; de ha