Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

214 II. Köarrv. VAGYONOK S EZEK IRÁNTI JOGOK. Mielőtt a záradék megkülönböztetésére áttérnénk, a két czímű szerzeményt, szükség megismernünk. 311. §. Két czímű szerzemény. Két czímű szerzeménynek neveztetett azon va­gyon, mely örök czímmel valamely magánostól másnak át­adatván, ezen átadásra az átvevő, hogy azt mint adományi jószágot erős joggal birja, kir. jóváhagyást, mint második czímet kért föl; igy az első czím volt az átadó levél, második a jóvá­hagyás. Ezen eset jött elő minden magánosok közti rendelkezések­nél, péld. jutalmazvány, végrendelet, fiúsításnál, stb. ha ezekre jóváhagyás kéretett. 312. §. Záradékok megkülönböztetése, s a jogviszonynak ezek általi szabályzása. Záradékok háromfélék voltak, u. m. a) Nyilvánosak, ha t. i. világosan ki volt téve, hogy csak íiágat, vagy mindkét ágat illet a jószág, és ekkor a jószág természete kérdés alá nem jött. b) Egymással ellenkezők; ezek, mint a fogalomból ki­tűnik, másutt elő nem jöhettek, mint a két czímű szerzeményben; ez esetben ez volt a szabály: „mig a fi ág él, addig az első vagy az alap czím, ha pedig a fiág kihal, a második czím, azaz a jóváhagyás határozza el a jogviszonyt," péld. az átadási levélben a jószág csak íiágra volt szerezve, a jóváhagyás­ban mindkét ágra: ekkor, mig a fiág-élt, ez birta a jószágot kizárólag, ha ugyan a nőág valamikép be nem lépett a jószágba, de a fiág ki­haltával a nőág, a jóváhagyáshoz ragaszkodván, megnyerte a jószágot; megfordítva: ha az átadó levélben a jószág mindkét ágra, a jóvá­hagyásban pedig csak fiágra adatott, ekkor mig a fiág élt, mindkét ág birta a jószágot, de mihelyt a fiág kihalt, a nőágtól, ha t. i. ez tovább életben maradott, a kir. ügynök, miután ő a jóváhagyásban a jószágot csak a fiágnak adta, ez pedig kihalt, elveendette. Ha pedig az igtatási parancs az adománynyal, vagy ujadomány, az előbbivel ellenkezett, mindig az elsőbbiekben foglalt záradék határozta el a jogviszonyt. c) Kétes záradék; jelesül ez: „örökösöknek és utódoknak,1' minthogy ezen kifejezések alatt szintúgy lehetett mind a két ágat valamint kizártán csak a fiágat érteni, ennélfogva ennek értelmezhe­tése végett három pontra kellett figyelni, jelesül:

Next

/
Thumbnails
Contents