Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

A CSALÁD KÉT ÁGA KÖZTI JOGVISZONY. ZÁRADÉK. 213 L Szelvény. A család két ága közti jogviszony vagyon tekintetiben. 308. §. A család két ága közti jogviszony fogalma vagyon tekintetiben. A család két ága közötti jogviszony volt, a fi és nőág közti azon helyzet, minélfogva a javak tulajdonjoggal, vagy mindkét nemi ágat egyenlőn, vagy csak egyiket a másik kizárásá­val illették. — Ennélfogva, ha a javak mind a két ágat illették, jogegyenlőség, ha csak egyik ágat, nemegyenlőség volt a fi és nőág között. — Jegyezzük meg, miszerint nőág nevezete alatt nem csak a nők, de ezeknek mind fi, mind leány utódai értetnek; péld. Ordódi leány férjhez menvén Majtényihez, ezen házasságbóli mind li, mind leány gyermekek, és ezek utódai, kik Majtényi nevet viselnek, az Ordódi család nő-ágának neveztetnek. 309. §. Vagyon régi fölosztása, eredete és természetére nézve. A vagyonok 1848 előtt, eredetök és természetökre nézve két­félék voltak, jelesül: a d o m á n y i a k és a d o m á n y k i v ü 1 i e k. Adományi javaknak neveztettek azok, melyek a feje­delem által az adományzás öt czímei közöl valamelyiknél fogva adat­tak: adománykivüliek, ha máskép, péld. zálog vagy bevallás utján szereztettek. — Egyébiránt a vallománynyal szerzett javak, ha jóváhagyás kéretett reájok, adományiakká változtak. Elsőbbiekről átalános szabály ez volt: „kétes eset­ben az adományi javak csak fiágat illetnek; utób­biakról ez: „kétes esetben az adománykivüli javak mindkét igat illetnek." Voltak azonban bizonyos kulcsok, mik szerint a kétes jogviszonyt meg lehetett fejteni, ezek a következők: a) A szerzeményi levél záradéka, P) az Slső szerző ren­delkezése, Y) a jószág természete. 310. §. Záradék értelmezése. Záradék, mint fönt érintők, a jog korlátozása, vagy kiterjesztése iránt a szerzeményi levelekbe beirt nyilatkozat. Ily szerzeményi leve­lek: az adomány, jutalmazvány, végrendelet, vallomány, záloglevél és ajándékozás.

Next

/
Thumbnails
Contents