Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

208 II.KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. 302. §. Bizonyítás rendé a két ellenmondási pörben. Biztosabb tájékozásul a két ellenmondási, (t. i. okadás, és elfogadási) pörökben, itt összefűzve adjuk vázlatát a bizonyításnak. Alapszabályul tartsuk meg, hogy—mint emiitők—ellenmondási pörökben mindenkor azon fél, akár az adományos, akár az ellenmondó lett legyen az, tartozott először bizonyitni,a ki birtokon kivűl volt (349, 350 i. i.) A bizonyitás pedig többnyire jogbizonyitásban állott, azon különbséggel, hogy az ellenmondó saját jogát (366, 400 i i.) az adományos pedig a más jogát, névszerint kihalásban, a kihaltnak, hűtlenségben a hűtlennek, kir. jog és ujadományban valamely kihalt vagy hűtlen családnak, jóváhagyásban a bevallónak jogát tartozott bizonyitani (359 i.) Ezen jogbizonyitás azonban nem minden esetben kivántatott. — Mikor kellett tehát jogot bizonyitni? ezen kérdést legtisztábban fölfoghatjuk , ha azon eseteket tartjuk meg, melyekben a jogbizonyitás alól mindkét fél fölmentve volt, természetesen következvén, hogy minden más esetekben jogbizonyitás szükségeltetett. Adományos, (ha t. i. ő lévén birtokon kivül, őt terhelte a bizonyitás kötelessége) nem tartozott jogot bizonyitni: a) Kihalás, és hűtlenségben, ha a kihalás, és hűtlenség uj volt, azaz a kihalástól még 32 év el nem telt, mert ekkor csak kihalást vagy hűtlenséget, s mindkettő mellett birtoklatot kellett bizonyitni. (I: 10, 345, 360, 373 i. i.) b) Ujadományban, ha az ellenmondók csak birtokla tta védték magukat, békés birtoklatot (358 i.) c) Jóváhagyásban, haabevallóbirtaaz átadáskor a j ó s z ágot, csak vallományt és jóváhagyást. d) Akármely czímü volt az adomány, ha az ellenmondóról bebizonyitá, hogy az ő zálogosa, vagy attól, kinek ő jogát fölkérte, birja zálogban; ilyenkor a zálog bebizonyulván a jószág visszaváltatott. Ellenmondó (ha őt kötelezte a bizonyitás) nem mutatta elő jogát ezen esetekben. a) Ha idegen és nem nőágbeli egyén mondott ellent: a) Kihalásban, ha a kihalás meg nem történtét bebizonyította, azaz megmutatta, hogy az elhunytnak osztályosa, s annak jogához ragaszkodott (105, 395 i i.)